Kalandra fel kutyáinkkal!

Kalandra fel kutyáinkkal !

Az ebek, mint kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú szállításának jogszabályi feltételei Magyarország határain belül

Szerző: dr. Nagy Csilla LL. M., állatvédelmi szakjogász, hatósági jogalkalmazó, Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkár, 2023-ban az Év Állatvédő Jogásza

Budapest, 2024. május 30.

1. Előszó

1999. júniusában Maine államban a gyanútlanul reggeli sétáját végző Stephen King csúnya balesetet szenved egy a kutyát a kocsiban nem megfelelően szállító sofőr mulasztása miatt. Így ír később az esetről: Smith "azért nem nézte az utat azon a délutánon, amikor az életünk összefutott, mert a rottweilere átugrott a furgon hátuljából a hátsó ülésre, ahol valami kaja volt egy Igloo hűtóládában. A kutyát Golyónak hívják.

Smith hátrafordult, és megpróbálta arrébb taszajtani Golyót. Akkor is Golyót nézte és a kutya fejét igyekezett ellökni a hűtődoboztól, amikor (...) engem elütött.

Később azt mondta a barátainak, mindaddig azt hitte, hogy "egy kisebb szarvast" ütött el, amíg észre nem vette véres szemüvegemet a furgon ülésén.

Akkor esett oda, amikor megpróbáltam félreugrani Smith útjából."

King alsó lábszára legalább kilenc helyen törik el, David Brown ortopéd sebész véleménye szerint a jobb térde nem maradt más, mint "csomó kocka egy zokniban”.

A jobb térdkalácsa csaknem pontosan középen törik ketté. A jobb csípővápa csúnyán eltolódik, és ugyanezen az oldalon eltörik a combnyak is. A gerinc kilenc helyen reped meg, négy borda eltörik, a jobb kulcscsont fölött kilátszik a nyers hús. A fejbőrön lévő vágást húsz vagy harminc öltéssel kell összevarrni.

Smith-t, aki a balesetben nem sérült meg, a vádesküdtszék két pontban találja bűnösnek: veszélyt okozó vezetésben és súlyos testi sértésben.[1]

A híres író balesete jól mutatja, hogy kiskedvencünk szállítása komoly felelősséggel jár, az utazás során felelősek vagyunk mind az állat, mind utazótársaink biztonságáért, és súlyos következményei lehetnek az utazásra vonatkozó szabályok megszegésének. A közös utazás előtt érdemes tehát áttanulmányozni a vonatkozó állatvédelmi, szabálysértési, polgári jogi és büntetőjogi jogszabályozást.

Rendkívül fontos továbbá annak tudatosítása a kutyatartók körben, hogy a különböző jogágakba tartozó jogszabályokat egymásra tekintettel, egyidőben és folyamatosan be kell tartaniuk. Nem elég pl. csak a vonatkozó közlekedési szabályozásnak megfelelő módon eljárni, folyamatosan be kell tartani az állatjólétet biztosító jogi szabályozást is.

Jelen cikk a hamarosan a témában megjelenő hosszabb írás összefoglalója.

1. Az ebek szállításával kapcsolatos állatvédelmi jogszabályok

Minden állat utaztatását általánosan szabályozza az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.). A törvény értelmében az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál, valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést vagy sérülést, az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételek biztosítva legyenek, viselkedési szükségleteire pedig figyelemmel kell lenni. Az állatot szükség esetén kellő jártassággal rendelkező személynek kell kísérnie. A szállítóeszköz sérülést nem okozhat, és meg kell védenie az állatot az időjárás káros hatásaitól. A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni.

A szállítás, utazás során természetesen a törvény azon állatvédelmi rendelkezéseit is be kell tartani, amelyek a tartási követelményeket határozzák meg. Az állattartónak –  aki „aki az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli”[2], tehát aki az állatot szállítja, folyamatosan a jó gazda gondosságával kell eljárnia. Az állat számára olyan életkörülményeket kell biztosítania, „amely az állat fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)”[3]

Az állatvédelmi törvény mellett az állatvédelemmel foglalkozó rendeletek egyéb követelményeket is támasztanak az utazással kapcsolatosan.

Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet tartalmazza az állatszállítás egészségügyi követelményeit, ilyen jogszabályi rendelkezés, hogy pl. az idegen állományból származó állatokat állat-egészségügyi megfigyelés céljából el kell különíteni a meglévő állománytól[4], vagy pl az is, hogy „eb és macska esetében, ha a származási ország veszettségtől mentes és vakcinázást nem végeznek, az állatok beléptetésétől számított két munkanapon belül a tulajdonos köteles a rendeltetési hely szerinti hatósági állatorvossal a vakcinázást elvégeztetni.”[5]

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet kizárólag az egyedileg veszélyessé nyilvánított eb tekintetében rendelkezik a szállítás módjáról, a 17/I. § (1) bek. szerint: „veszélyes ebet (…) tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.”

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabálysértési Törvény) 193. § (1) bek. c) pontja alapján „aki a felügyelete alatt álló kutyát szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – segítő kutya kivételével – szállítja, szabálysértést követ el.”[6] Továbbá a 219. § (1) bek. szerint „aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el”, valamint aki a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési igazgatási szabályokat megsérti, szintén szabálysértési bírsággal sújtható szabálysértést követ el, ideértve a vízi és légiközlekedésre vonatkozó szabályokat is.

III. Az ebek szállításával kapcsolatos közlekedési szabályok

III.I. Az ebek gépjárművel történő szállításával kapcsolatos közlekedési szabályok

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a KRESZ szerint kis kedvencünk autóban szállítva rakománynak minősül. A KRESZ. rendelkezik a gépjármű terhelhetőségéről – ez ebek nagyobb számban történő szállítása esetén lehet releváns – és a rakomány elhelyezésének módjáról: „a rakományt a járművön – annak belsejében, illetőleg rakfelületén – úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.” A jogszabály szerint tehát az állat elhelyezhető a jármű belsejében és, amennyiben a jármű rendelkezik vele, a tetőcsomagtartón is.

A fentiekkel kapcsolatosan a gyakorlatban két kérdés szokott az ebtartók részéről felmerülni:

1. mennyiben felel meg a jó gazda gondosságának az állat tetőcsomagtartón történő szállítása, valamint
2. mennyiben felelnek meg a KRESZ-nek az autó biztonsági övéhez rögzítendő hámok, kutyára szabott autósülések (a boxokkal kapcsolatosan nem vetődik fel ilyen kétely, mivel a boxok lényegüket tekintve zártan tartják a kutyát.)

Megfelelő felszereléssel nem ütközik a közlekedési jogszabályokba az eb tetőcsomagtartón történő elhelyezése. Itt a biztonságra és a rögzítésre rendkívüli módon kell ügyelni. A tetőcsomagtartón történő utazás mégsem bevett gyakorlat, állatjóléti szempontból, figyelemmel arra, hogy nem elképzelhető az eb hozzászoktatása, miután nem ellenőrizhető, hogy útközben milyen a viselkedése.

E körben ugyanakkor jogos a visszavágás: a kisbuszban hátul utaztatott ebeket sem tudja a járművezető útközben ellenőrizni. Ugyanakkor ahogyan egy utas személyesen is ellenőrizheti a hátsó raktérben a kutyákat, úgy webkamerán is figyelemmel kísérhető a tetőcsomagtartón elhelyezett kutyák állapota is.

Az autó biztonsági övéhez rögzítendő hámok, kutyára szabott autósülések körében sincs egyetértés. Sokan kizárólag a boxban történő elhelyezést tartják biztosnak, és itt az sem mindegy, hogy milyen anyagból készült a kennel (textil, műanyag, alumínium).

Fent leírtakra figyelemmel megállapítható, hogy a fenti két kérdést más formában, az alábbi szemszögből érdemes megközelíteni:

3. hogyan felel meg a jó gazda gondosságának az állat tetőcsomagtartón történő szállítása, valamint
4. hogyan felelnek meg a KRESZ-nek az autó biztonsági övéhez rögzítendő hámok, kutyára szabott autósülések.

Amennyiben a hogyan kérdésekre megleljük a választ, úgy az állat szállítása a tetőcsomagtartón és az autó biztonsági övéhez rögzítendő hámok, kutyára szabott autósülések használatával is megfelelhet mind a közlekedési, mind az állatvédelmi jogszabályoknak. A gépjárműben szállított állat tekintetében követelmény, hogy az állat nem zavarhatja a vezetést és sem a gépjárművön kívül, sem a benne szállított állat nem zavarhatja meg a kilátásban.

Elképzelhető, hogy az állattartó utánfutón vagy pótkocsin viszi az ebet, ebeket, amelyek ez esetben sem zavarhatják a vezető szabad kilátását. Egyebekben utánfutó ill. pótkocsi alkalmazása esetén a KRESZ ezen eszközök használatára vonatkozó külön jogszabályi rendelkezéseit is be kell tartani, továbbá a fent leírt általános állatvédelmi és közlekedési előírásoknak is meg kell felelni és ezen szállítási mód sem akadályozhatja a forgalom résztvevőit a jármű fényjelző berendezéseinek észlelésében.

A gépjárműben elhelyezett ebek a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását nem gátolhatják, és törekedni kell a jármű és az állat stabilitásának megőrzésére. A stabilitás megőrzését szolgálja a KRESZ azon rendelkezése is, hogy a rakomány magassága – a jármű magasságával együtt – a négy métert nem haladhatja meg, a forgalom résztvevőinek a biztonságát pedig az, hogy a rakomány a járművön ill. rakfelületen nem nyúlhat túl.

A fenti követelmények – ahogy minden jogszabály megtartásának kötelezettsége – a szállítás során folyamatosan fennáll.[7]

A közúti közlekedés szabályainak betartásához tartozik a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletnek megfelelő okmányokkal történő utazás (vezetői engedély, forgalmi engedély, járművezetői engedélyek, rendszámtábla, műszaki alkalmasság igazolása, járműkísérő lap, törzskönyv, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás)

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet rendelkezéseit ebek nagyobb mennyiségben történő szállítása előtt érdemes áttanulmányozni, többek között és különösen a járművek méretére, tömegére, tengelyterhelésére, továbbá a vontatásra vonatkozó rendelkezéseket.

A KRESZ követelményeket támaszt a kerékpárral történő állatszállításra is. A szabályozás értelmében: „Tilos

12. a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;
13. b) elengedett kormánnyal kerékpározni;
14. c) kerékpárhoz oldalkocsit, valamint – kerékpárutánfutót kivéve – egyéb vontatmányt kapcsolni;
15. d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;
16. e) kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;
17. f) kerékpárral állatot vezetni.”

Magyarország területén lévő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon tehát tilos a kerékpárt ebbel vontatni, valamint az ebet kerékpárral vezetni. Az eb kerékpáron is, mint rakomány szállítható. Elképzelhető kistestű kutya szállítása kerékpárra szerelhető kosár használatával, ez esetben is biztosítani kell, hogy a kutya a kosárból ne ugorhasson ki, továbbá a kosár nem nyúlhat ki oldalra, egy méternél hosszabban előre, vagy hátra.

Kerékpárhoz oldalkocsit valamint egyéb vontatmányt kapcsolni jogsértő, az eb, amennyiben nem a fent leírt módon visszük magunkkal, kizárólag kerékpárutánfutón szállítható. Bár ez a szállítási mód a közlekedési jogi szabályozásnak megfelel, kérdés, hogy az az eb egészségének nem árt-e, hogy az állatot az autók kipufogójának magasságában és szinte közvetlen közelében helyezezik el.

III.II. Az ebek egyéb módon történő szállításával kapcsolatos jogi szabályozás

EU szinten a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, hazánkban továbbá az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet irányadó.

A vonatkozó rendelkezések lényege szerint élő állat kézipoggyász méretet meg nem haladó zárt szállítóeszközben szállítható, amely biztosítja, hogy az élő állat az utazás során nem szabadul ki. Kutya zárt szállítóeszköz nélkül, szájkosárral és pórázon vezetve szállítható. Az utasnak rendelkeznie kell a kutya oltási bizonyítványával, és kérésre azt a vasúti személyzetnek fel kell mutatnia. Segítő kutya, valamint a rendvédelmi, a honvédelmi és a hatósági feladatokat ellátó szolgálati kutya, továbbá a mindezen célból kiképzés alatt álló kutya esetében a szabályok ettől eltérhetnek.

Általános szabályként elmondható, hogy az élő állat részére jegyet kell váltani, és a „csomagolásnak” (kosár, box) biztosítania kell, hogy az állat abból az utazás során ne szabaduljon ki, ugyanakkor alkalmasnak kell lennie arra, hogy az utasokat, ruházatukat és kézipoggyászaikat, valamint a vasúti berendezéseket megóvja a szennyeződéstől. A kutya zárt szállítóeszköz nélkül, szájkosárral és pórázon vezetve is felvihető a vonatra.  Az ebtartó köteles az állat egy évnél nem régebbi keletű, veszettség elleni oltási bizonyítványát magával vinni és azt kérésre felmutatni. Ha az ebtartó a szükséges igazolást nem tudja bemutatni, a vasúti társaság az utast és kutyáját kizárja a további közlekedésből. A három hónapnál fiatalabb kölyökkutya papírok nélkül is utaztatható.

A kutyák szállítása a vonatpótló autóbuszokon is lehetséges, amennyiben a busz nem pót- és helyjegyköteles, vagy helyjegyköteles vonat pótlását szolgálja. Nem vihető be élő állat: 1. kocsiosztályú kocsiba, étkezőkocsiba, a pót- és helyjegyköteles, a helyjegyköteles vonatba és kocsiba. Kutya csak a másodosztályú vagonokba vihető be. Egy utas legfeljebb két ebet vihet magával. A fülkés kocsi fülkéjébe a kutya csak az ott ülő valamennyi utas beleegyezésével vihető be. Egy kabinba legfeljebb 2 ember vihet be kutyát. 20 kg-nál nehezebb, nagytestű négylábú csak a személykocsi peronján szállítható. Segítő kutyák, rendőrségi kutyák esetében más, speciális szabályok érvényesek.

A vasúti közlekedés lehetséges alternatívája a távolsági buszok igénybevétele. A Volánbusz Zrt. honlapjára feltett üzletszabályzata[8] szerint élő állat vagy élő állatot tartalmazó poggyász útipoggyászként nem adható fel. Fertőző beteg állat az autóbuszba nem vihető be. Az autóbuszba bevitt élő állatra az utasnak kell felügyelni.

Élő állat szállítása esetében a szabályok megegyeznek a vasúton történő állatszállítás szabályaival.

Díjazás ellenében autóbuszonként egyidejűleg egy kutya szállítható. Amennyiben ugyanazon autóbuszjárattal egyidejűleg egynél több pórázon vezetett kutya szállítására van igény, a kutya szállításában elsőbbsége a már az autóbuszjárattal utazó utasnak van, a felszállásra pórázon vezetett kutyával jelentkezők sorrendjére pedig az elszállítási sorendre vonatkozó szabályok érvényesek.

A Szolgáltató az autóbusz kialakításától és a forgalmi viszonyoktól függően az élő állatok szállítását tovább korlátozhatja illetve jogában áll az egy járaton az utastérben fuvarozható állatok legnagyobb számát meghatározni.  

Kizárható az utazásból az a személy, aki az autóbuszba kézipoggyászként, vagy csomagként be nem vihető tárgyat vagy nem szállítható állatot vitt be, vagy az állat az utasokra veszélyes vagy a magatartásával veszélyt jelenthet, az utasokat magatartásával zavarhatja vagy félelmet kelthet, továbbá, ha számukra kényelmetlenséget okoz. A segítő kutya szállítása csak akkor tagadható meg, illetve zárható ki a szállításból, ha az ott tartózkodók testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít. Ha az utas a szállításból kizárt állattól nem hajlandó megválni, a Szolgáltató az utast is kizárja az utazásból.

A térségi, az elővárosi, a városi és a helyi működési engedély alapján, valamint a kisvasút és a múzeumvasút által végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 195/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései is egyezne a vasúton történő állatszállítás szabályaival.

A Börzsönyi Kisvasutak[9] (Királyréti Erdei Vasút, Márianosztra - Nagyirtás (Bezina-völgyi EV), Nagybörzsönyi Erdei Vasút), a Lillafüredi Állami Erdei Vasút[10], a budapesti gyermekvasút[11] igénybevétele esetén is a fenti szabályok irányadóak.

Amennyiben a vízi utakat választjuk, érdemes az egyes hajózási társaságok honlapjain tájékozódni az utazási feltételek felől. A Balatoni Hajózási Zrt. sétahajójára pl. kutya felvihető[12] - szájkosárral és pórázzal – de a visegrádi MAHART Kft. hajóján „élő állatok higiéniai okokból nem szállíthatók. Ez alól kivételt képez a pórázon vezetett, szájkosarat viselő vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő kutya vagy szolgálatban levő rendőrségi kutya. Ezek szállítása díjmentes.” Kizárólag a Duna Corso városnéző sétahajó és a Dunakanyari Körjáratok hajóinak felső nyitott fedélzetén, kutya jegy megváltása mellett lehetséges az eb vitele.[13]

Ha víziútra vágyunk kedvencünkkel, szóba jöhet még a kompolás. A kompokról az eb nincs letiltva, itt az általános utazási szabályok mérvadók.

Végezetül, amiről még nem esett szó: a légiutak. Repülővel történő utazásnál is fontos az egyes légitársaságok honlapján utánajárni az utazási feltételeknek, a Ryanair pl. bizonyos útvonalakon nem utaztat állatot, a Wizzair járataira pedig egyáltalán nem vihető fel állat.

Érdekesség, hogy a napokban jelent meg a hír arról, hogy június elején elindítja járatait a világ első kutyabarát légitársasága. Kezdetben New Yorkból Londonba és Los Angelesbe repülhetnek házi kedvenceikkel a gazdák, egyelőre igencsak borsos áron. Egy Londonba tartó útért átszámítva több mint 2 millió 800 ezer forintot kell fizetni. Az új járatokon az állatoknak plüssöket és gumijátékokat készítenek ki a váróban, körbeszaglászhatják egymást az út előtt, és a luxusélmény a fedélzeten is folytatódik. https://rtl.hu/hirado/2024/05/22/kutyabarat-legitarsasag-jarat-repulo

III. „Budapest, Budapest, Te csodás”

A fővárosban az állatszállítás tekintetében az állatnak a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: BKK) által szervezett közlekedéséről, valamint a libegőre való felviteléről érdemes mindenképp szót ejteni.

A BKK által szervezett fővárosi helyi vonalak, továbbá az agglomerációs autóbuszvonalak, valamint a HÉV (elővárosi vasút) által alkotott személyszállítási közszolgáltatási hálózatot igénybe vevőkre a BKK üzletszabályzata[14] vonatkozik.

E szerint „élő állat díjmentesen szállítható a kézipoggyász méretét meg nem haladó, állatok szállítására alkalmas zárt szállítóeszközben, amely biztosítja, hogy az élő állat az utazás során nem szabadul ki (pl. zárt kosár, ketrec, láda, táska), illetve az utasok ruházata, poggyásza vagy a jármű nem szennyeződik be.

Az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően (ha az utas nem a kézipoggyásznak megfelelő méretű szállítóeszközben szállítja) a kutya zárt szállítóeszköz nélkül szájkosárral (vagy egyéb, harapást gátló eszközzel) és pórázon vezetve, díjfizetés ellenében szállítható. A segítő kutyát alkalmazó személy szájkosár nélkül alkalmazhatja a segítő kutyát.

Az utasnak rendelkeznie kell a kutya oltási bizonyítványával, és kérésre azt a szolgálatban lévő személyzetnek fel kell mutatnia.

A kutyaszállítás díja – a kutya méretétől függetlenül – a hajó vonal- és átkelőjáraton a hajó vonaljegy, illetve a révátkelésnél a teljes árú rév személyjegy, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről közvetlenül Budapest belvárosába közlekedő autóbuszjáraton a repülőtéri vonaljegy, más járaton azonos az adott távolságra érvényes teljes árú menetdíj árával, de legfeljebb a vonaljegy árával.

A HÉV vonalain a vonaljegy, a gyűjtőjegy, az átszállójegy a vonal teljes hosszára érvényes. Kutyaszállításra 24 órás jegy, 72 órás jegy, hetijegy és 5/30-as napijegy is használható. A kutya részére havi kutyabérlet váltható. A rendőrségi szolgálati kutya és a megkülönböztető jelzések bármelyikével megjelölt segítő kutya utaztatása díjtalan. Kutya zárt szállítóeszköz nélkül a járművek ülésén nem szállítható.

Egy utas csak egy kutyát szállíthat. Ha több utas is szállít kutyát egy járművön (kocsinként) legfeljebb annyi kutya szállítható, amennyi peronnal az adott jármű rendelkezik. A segítő kutyákra az egy járművön (kocsinként) szállítható kutyák számára vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni. Minden esetben a kutyát szállító utas(ok) felel(nek) azért, hogy az állatok egymást, illetve a többi utast ne zavarják vagy veszélyeztessék, a járműben kárt ne okozzanak. Amennyiben a szállított kutya viselkedése a többi utast zavarja vagy veszélyezteti, a Szolgáltató vagy a jegyellenőrzésre jogosult személy az utast a kutyával együtt kizárhatja az utazásból.”

Igazi magyar sajátosság a libegő[15]. A kötélpálya szállítószékein élőállat (például kisebb testű kutya) csak teljes árú menetjegy vásárlása esetén, a kézipoggyász méretét meg nem haladó, zárt szállítóeszközben szállítható. Az élőállat szállítása az azt vivő utas felelőssége, akinek biztosítania kell, hogy az utazás ideje alatt az állat semmilyen körülmények között nem szabadulhat ki.

1. Az ebek postai úton történő megküldésével kapcsolatos jogi szabályozás

A Magyar Posta ÁSZF-je szerint a levél és postacsomag küldemények nem tartalmazhatnak élő vagy élettelen állatokat, állati testből származó váladékokat és anyagokat (pl.: ürüléket), állati trófeákat vagy preparátumokat.[16]

1. Az ebek szállításával kapcsolatos felelősségi alakzatok

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:562. § (1) bek. értelmében „aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli”.

Mit jelent ez? Az állattartó az általános szabályok szerint akkor mentesül az állat szállítás közben másnak okozott kárért, ha őt felróhatóság nem terheli. A felróhatóság tekintetében a Ptk. 1:4. § (1) bek. kimondja, „ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

Tehát amennyiben az állattartó a vonatra a zárt szállítóeszköz nélkül utaztatott ebre sem pórázt, sem a szájkosarat nem tesz, és az eb a vonaton elszabadulva megharap egy másik ebet, ezzel kárt okoz a sérült eb tulajdonosának, nos ezt a kárt az állattartó köteles megtéríteni.

A jogérvényesítés elévülési ideje az általános szabályok szerint öt év, bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. Veszélyes állat tartója károkozása esetében az elévülési idő három év.

Büntetőjogi felelősségünk fennáll mind a szállított állat, mind embertársaink irányában. A szállítás során el kell kerülnünk az eb indokolatlanul és oly módon történő bántalmazását, ill. olyan bánásmód alkalmazását, amely alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. El kell kerülnünk azt is, hogy az eb másnak, más állatnak ill. személynek sérülését okozza, akár az miatt, hogy megszegjük a közlekedési szabályokat. (A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) az állatkínzás meghatározásán túl egy egész fejezetet szentel a közlekedési bűncselekményeknek.) Büntetőjogi szankcióként alapesetben szabadságvesztéssel számolhatunk.

Az Ügyészség oldalán számos esetet lehet olvasni, amellyel kapcsolatosan vádirat került benyújtásra az állat szállításával kapcsolatosan elkövetett állatkínzás alapján.[17]

VII. Az ebek szállításával kapcsolatos közigazgatási jogi szankciórendszer

Az Ávtv., az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú szállításának állategészségügyi feltételeiről szóló 21/2015. (IV. 30.) FM rendelet, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet megsértése megalapozza az állattartó közigazgatási felelősségét, amely alapján közigazgatási szankció szabható ki. Pl. a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú szállításának állategészségügyi feltételeiről szóló 21/2015. (IV. 30.) FM rendeletben foglalt feltételek megsértése esetén a hatóság

1. az állatot visszaküldheti a származási helyére,
2. az állatot hatósági felügyelet melletti karanténba helyezheti a tagállamok közötti vagy harmadik országból történő mozgás állategészségügyi feltételeinek teljesüléséig, vagy
3. ha a visszaküldés vagy a karanténba helyezés nem lehetséges, elrendelheti az állat állatorvos általi elaltatását az Ávtv. rendelkezéseivel összhangban.

A Szabálysértési Törvény megsértése az alábbi büntetésekkel szankcionálható:

A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:

1. a szabálysértési elzárás,
2. a pénzbírság,
3. a közérdekű munka.[18]

A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:

1. a járművezetéstől eltiltás,
2. az elkobzás,
3. a kitiltás,
4. a figyelmeztetés.[19]

VIII. Utószó

A kedvtelésből tartott ebek szállításának fő szezonja a tavaszi, nyár, őszi időszak. Ezen évszakok az időjárástól függően más-más elhelyezési körülményt és más-más előkészületet kívánnak meg az állattartótól. A nyári időszakban rendkívül fontos az ebek hűtése, télen pedig a meleg elhelyezés. Időjárástól függetlenül el lehet mondani, hogy az állatok szállítására vonatkozó jogi szabályozás nem kizárólag az utazás időtartamára határoz meg feladatokat. Az utazás előtt meg kell teremteni a szállítás közlekedési jogi és állatvédelmi jogi feltételeit. A szállítást követően az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni.

Amennyiben a szállítást várakozási szakítja meg (pl. torlódás miatt az utakon, vagy ha az állattartó összeköti az utazást vásárlással), ezen időszak alatt is, folyamatosan fenn kell állnia a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő állattartási körülményeknek. Folyamatosan fennáll az állattartó felelőssége is ezen körülmények megtartása tekintetében. Számos olyan esetet ismerünk pl. amikor az állattartó a hőségben a kocsiban hagyta az állatot, és ezzel veszélyeztette az állat egészségét, életét. Egy ilyen esetben Szombathelyi Járási Ügyészség azzal a nővel szemben emelt vádat állatkínzás miatt, aki 2015. júliusában - a kánikulai hőségriasztás idején - dél körüli időpontban magára hagyta a személygépjármű csomagtartójában kutyáját. A vád szerint a vádlott 2015. július 21. napján dél körüli időben Szombathely belterületén a tűző napon leállított személygépkocsi csomagtartójában hagyta francia bulldog kutyáját, úgy, hogy a gépjármű ablakai résnyire voltak lehúzva. Az állat kb. fél órát töltött a 35 Celsius fokos külső hőmérséklet mellett a gépjárműben, ahol hőgutát kapott, életét a járókelők beavatkozása és az állatorvosi ellátás mentette meg.[20]

Amikor az ebet elvisszük otthonról, és kivisszük más emberek közé, felelősséggel tartozunk a biztonságáért, a velünk érintkező emberek és állatok biztonságáért, és az eb ebtartók megítéléséért. Ezen alkalmakkor ugyanis azok is találkoznak kutyával, akik egyébként nem tartanak állatot, és rajtunk kutyásokon múlik, hogy milyen véleményt alakítunk ki magunkról.

Cikkemet egy Dean R. Koontz idézettel zárom: „Aki szereti a kutyákat, valóban szereti őket, nem egyszerű állatokat vagy házi kedvenceket, hanem társakat lát bennük, sőt többet. Tiszteli a velük született méltóságot, felismeri, hogy képesek az örömre és a bánatra, és hogy sejtik az idő zsarnoki természetét.”

Budapest, 2024. május 29.

[1] Stephen King: Az írásról (Európa Kiadó, Budapest, 2021.)

[2] az Ávtv. 3. § 1. pontja alapján

[3] az Ávtv. 3. §’8. pontja alapján

[4] az Állategészségügyi Szabályzat 90. § (1) bek. szerint az „idegen állományból származó – külföldi és belföldi származású – állatokat a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell állat-egészségügyi megfigyelés céljából elkülöníteni.”

[5] az Állat-egészségügyi Szabályzat 99. § (4) bek. alapján

[6] A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a kutyasétáltatást is szabályozza, ezt a tanulmány nem sorolja a szállítás fogalma alá, így nem tér erre ki.

[7] „A fuvarozónak arról, hogy a rakomány a fuvareszközön milyen állapotban van, - az elvárható gondosság mellett - különösen a fuvarozást nehezítő körülmények között, fuvarozás közben is meg kell győződnie, és a kár bekövetkezésének megakadályozására megfelelő intézkedéseket kell tennie” (BH1980. 348.)

[8] https://www.volanbusz.hu/files/public/Kozerdeku-adatok/Uzletszabalyzat_2022-01-01.pdf

[9] http://borzsonyikisvasutak.hu/

[10] https://www.laev.hu/

[11] https://gyermekvasut.hu/

[12] https://bahart.hu/

[13] https:// mahartpassnave.hu/

[14] https://bkk.hu/downloads/4/1m8XjoVTXq1g2V3Gh4uV2A==

[15] https://www.bkv.hu/hu/zugligeti_libego/libego_latogatasi_feltetelek

[16] https://www.posta.hu/static/internet/download/PASZF_Archiv_ASZF01_ASZF_20240301_20240327.pdf

[17] Egy vádirat szerint pl. „a vádlott - egy 55 éves férfi - 2020. július 26-án délután a XV. kerület, Szentmihályi úton lévő körforgalomnál közlekedett az általa vezetett gépkocsival, amely egy nyitott platós utánfutót vontatott. Az utánfutón a vádlott bálamadzaggal összekötözött lisztes zsákokban öt labrador fajtájú kölyökkutyát, és egy kecskét szállított. A férfi az állatokat külön-külön egy-egy zsákba rakta bele, a zsákok száját szorosan összekötötte, és a madzagokkal a zsákokat az utánfutó oldalához rögzítette. A zsákokba csomagolt kutyák ugatására egy XV. kerületi áruháznál biztonsági szolgálatot teljesítő őr figyelt fel, aki a vádlottat megállította, értesítette a rendőröket, majd a kiérkezésükig a vádlottat a helyszínen tartotta. A rendőri intézkedés során az áruház parkolójában az állatokat kivették a zsákokból, és azokhoz állatorvost hívtak. Az állatok a szállításuk alatt folyamatos sérülésveszélynek voltak kitéve, emellett a sűrű szövésű lisztes zsákon keresztül a légzésük is akadályozott volt, amit súlyosbított az is, hogy az oxigénigényük az utazási stressz, valamint a hőség miatt fokozott mértékű volt. Az állatok szállításának módja és a szállítási körülmények alkalmasak voltak arra, hogy az állatok pusztulását okozzák. Az utazás alatt az állatok fokozott mértékű szenvedésnek voltak kitéve.” (http://ugyeszseg.hu/allatkinzas-miatt-emelt-vadat-az-ugyeszseg-a-fovarosi-fougyeszseg-sajtokozlemenye/)

[18] Szabálysértési Törvény 7. § (1) bek. alapján

[19] Szabálysértési Törvény 8. § (1) bek. alapján

[20] https://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/sajto1/2015/09/2015.09.23-vas.pdf