Ottfelejtett kutyák...

Napjainkban egyre népszerűbb szolgáltatás az állatpanzió. Az ország több pontján működik már ilyen intézmény és többféle szempontok alapján (pl. elkülönített tartás, falkában tartás) tud válogatni a gazdi kutyapanziók, macskapanziók, nyuszipanziók, egyéb állatpanziók között. Kiváló lehetőség ez azoknak a gazdiknak, akik nem tudják pl. a nyaralásra magukkal vinni kedvenceiket, és nem szeretnék egyedül otthonhagyni őket. Sajnos azonban nemcsak ők veszik igénybe a szolgáltatást. Időről időre hallani olyan esetekről, amikor a gazdik „ottfelejtik” az állatot a panzióban, és sosem jelentkeznek érte.

Jelen írás célja arról tájékoztatni, hogy ezekben a szomorú esetekben mit tehet a panzió üzemeltetője.

Két nagyon fontos dolgot mindenképpen ki kell emelni.

Az egyik az, hogy a panzió üzemeltetője ilyen esetekben is az állat birtokosa, így az állatvédelmi jogszabályok betartásával, a jó gazda gondosságával köteles az állatot tartani.

A másik az, hogy amennyiben a gazdi az állatot a panzióban „felejti”, a panzió üzemeltetője állatkínzás miatt feljelentést a rendőrségnél, valamint az állat tulajdonjogának felhagyása miatt a jegyzőnél.

Ahhoz, hogy a panzió üzemeltetője bizonyítani tudja az esetet, elengedhetetlen, hogy minden dokumentálva legyen. Ehhez szükséges egy szerződés és egy átadás-átvételi jegyzőkönyv. Mindkét irat legyen minden oldalon aláírva, tartalmazza az eb adatait és az ebtulajdonos azon adatait, ami alapján a panzió üzemeltetője, ha szükséges, megindíthatja az eljárást (név és bejelentett cím alapján már rá tudnak a hatóságok a személyre keresni). A szerződésbe belefoglalhatóak azon intézkedések, amelyekkel a panzió üzemeltetője az „ottfelejtett” állat sorsát intézheti. Ezen szerződési pontok tájékoztató jellegűek, ugyanis a lehetőségeket a Ptk. jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó rendelkezései (5:9. § – 5:12. §) határozzák meg. Bár ezen rendelkezések dolog jogalap nélküli birtoklásáról szólnak, a Ptk. 5:14. § (3) bek. értelmében ugyanakkor „a dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.”

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, akinél jogalap nélkül van az állat, köteles az állatot a birtoklásra jogosultnak kiadni. Az állat birtoklására jogosult az a jogalany aki/amely az állat tulajdonosa, vagy a birtoklásra egyéb jogosultsággal rendelkezik (pl. meghatalmazás a tulajdonostól.) Jellemzően ez a személy adja le az állatot a panziónak. A továbbiakban őt nevezzük az állat gazdájának.

Amennyiben a szerződésben leírt távozási napon az állatért nem érkezik a gazdi, a panzió üzemeltetője határidő tűzésével felszólítja őt az eb elvitelére.

Ha a gazdi az állatot a kitűzött határidő alatt sem szállítja el, a panzió üzemeltetője az állatot máshol helyezheti el – a gyakorlatban itt olyan másik panziót, magánszemélyt, civil szervezetet, menhelyet értünk, aki/amely ideiglenes jelleggel veszi át az állatot. Álláspontom szerint kevésbé életszerű, hogy lesz ilyen szervezet, amely a tulajdonváltás – örökbeadás – lehetősége nélkül tartja az állatot, úgy, hogy a költségeket nem kell nála megelőlegezni.

Amennyiben az állat máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a panzió üzemeltetője az állatot a Ptk. 5:12. § (1) bek. szerint „értékesítheti vagy felhasználhatja”. Vágóállatként, vagy a szőrméjéért felhasználás a kutya, a macska tekintetében tárgytalan, de előfordulhat, hogy olyan állat érintett, ahol ez jogszabályszerű. Amennyiben a felhasználás nem lehetséges, vagy ettől eltekint a panzió tulajdonosa, az állatot értékesítheti. Az értékesítés körébe álláspontom szerint belevehető az örökbeadás, a menhely vagy ebrendészeti telep részére történő átadás.

Amennyiben az állat felhasználásra vagy értékesítésre került, az értékesítésből befolyt összeg vagy a felhasznált állat ellenértéke a gazdit illeti meg.

Amennyiben a panzió üzemeltetője az állatot értékesíti, örökbeadja, vagy átadja menhely vagy ebrendészeti telep részére, ez esetben is köteles a gazdi az átadás időpontjáig a panzió üzemeltetőjénél felmerülő költségeket megtéríteni. Amennyiben a panzió üzemeltetője az állatot magánál tartotta, az eb kiadását megtagadhatja, amíg az eb bevétel és kiadása között felmerült költségeket a gazdi meg nem téríti.

A fentiekben leírtuk, mit lehet tenni, ha a gazdi már „ottfelejtette” az állatot a panzióban. Ugyanakkor meg is előzhetjük ezeket az incidenseket. Elképzelhetőnek tartom az állat beadását záloghoz kötni (ez lehet akár egy nagyobb összeg), amely zálogot a gazdi az eb hazavitele időpontjában kapja vissza.

Jelen írásban tehát áttekintettük azokat az intézkedéseket, amelyeket a panzió üzemeltetője megtehet az állat „ottfelejtése” esetén. Bízunk benne, hogy minél kevesebb esetben kerül erre sor.

Nagy Csilla LL. M.

állatvédelmi szakjogász

https://www.facebook.com/doktornagycsilla

https://www.drnagycsillajogasz.hu

Budapest, 2024. november 11.