Kutyák szívférgessége egy új, emelkedő gyakorisággal előforduló parazitózis
Az utóbbi években egyre többet hallani a kutyákban esetleg macskákban, vadászgörényekben előforduló fonálféregfajról, amelyet szívféregnek hívnak. Valóban ennek a féregélősködőnek az előfordulási gyakorisága emelkedik az utóbbi években, hazánkban és jelentősége nem elhanyagolható, mert már a közepes fertőződés is a kutya életét veszélyezteti, valamint humán jelentőséggel is bír.
A szívféreggel kapcsolatos első feljegyzéseket már középkori itáliai szerzők műveiben (1626) találkozhatunk. Akkor, és ez változatlanul fenn áll, Európában a legfertőzöttebb terület az Észak-olaszországi Pó völgye. A betegséggel és gyógykezelésével az 1960-1970es évektől az USA-ban kezdtek intenzív, mélyreható kutatásokba és ez a tudományos vizsgáló folyamat a mai napig tart.
A szívféreg, tudományos nevén Dirofilaria immitis, 15 – 30 cm hosszúságú, ceruzabél vastagságú, fehérszínű féreg, amely a kutya jobb szívfeléhez közel eső tüdőerekben élősködik. Közvetítéséhez és fejlődéséhez szüksége van vérszívó szúnyogokra, melyek a nőstényférgek által lerakott első stádiumú féreglárvákat felveszik, majd következő vérszívások alkalmával, másik, potenciális gazdába továbboltják a fejlődési-alakokat. Ebben a frissen fertőzött „gazdában” kb. 7 hónapot vándorol és növekszik, míg a számára megfelelő tüdő-erekben létrejön a kifejlett szívféreg. Sajnos a kutyák, macskák mellett embereket is megfertőzhetnek a szúnyogok. A szívféregnek az emberi szervezet, a teljes kifejlődéséhez nem kedvező környezet, de mégis a tüdőben különböző méretű gócok formájában elváltozásokat okozhat.
A szívférges kutyák gyakran tünetmentesek és akár egy rutin vérvizsgálat kapcsán derülhet ki, hogy hordozzák a parazitát. Közepes fertőzöttség (kb.10 – 30 féreg) esetén levertséget, fáradékonyságot, esetleg étvágytalanságot figyelhet meg a gazda. A tünetek súlyosbodásával főleg a jobb szívfél keringési elégtelenségéből adódó tüdővizenyőt esetleg a test más területeire terjedő vizenyőt láthatunk. Ha a kutya szívférgesség következtében elhullik, akkor a kórbonctani vizsgálat során a jobb szívfélben és a környező erekben találjuk meg a férgeket.
A szívférgesség gyógykezelése nehéz és kockázatos feladat. Ha a férgeket elpusztítjuk, akkor a szétesett féreg darabjai szabadon sodródnak a vérkeringésben és a legváratlanabb helyen okozhatnak trombózist esetleg infarctust. Műtéti megoldás is lehetséges, de a világon csak pár centrumban foglalkoznak ezzel, így Magyarországon ez az út jelenleg nem járható. Megoldásként a megelőzés kínálkozik. Erre több jó hatékonyságú gyógyszer áll rendelkezésre. Ezek közül a milbemycin-oxim tartalmú tabletták tűnnek a használhatóság szempontjából kedvezőnek. Könnyen és pontosan adagolhatók. Ha havonta ezzel a hatóanyaggal kezeljük a környezetünkben, családunkban élő kutyákat (macskákat) akkor biztosan megelőzzük a szívférgességet. Egyúttal csökkentjük a rezervoárok, - azon egyedek számát, akikben a szívféreg ki tud fejlődni - számát a környezetben így a humán fertőződések valószínűségét is
(x)
