A kutatásban 84, több mint tucatnyi észak- és dél-amerikai lelőhelyről származó kutya genetikai tulajdonságait vizsgálták meg, ez az eddigi legkiterjedtebb elemzés az amerikai kontinensek ősi kutyáiról. Az eredményeket a Journal of Human Evolution folyóirat közölte.

Vadon élő farkas elődjeikkel ellentétben az ősi kutyák megtanulták tolerálni az ember társaságát, és általában előnyük is származott a kapcsolatból: új táplálékforrásokhoz fértek hozzá, élvezték az emberi táborok biztonságát, végezetül pedig kétlábú gazdáikkal járták be a világot. Emellett teherhordóként alkalmazták őket, illetve néha, különösen speciális alkalmakkor, a táplálék szerepét is betöltötték.

 

11-16 ezer éves kapcsolatuk az emberrel ígéretes alannyá teszi őket az ősi emberi viselkedés - különösképpen a vándorlás - tanulmányozását célzó kutatásoknak - mondja Kelsey Witt, az Illinois-i Egyetem doktorandusza, aki professzorával, Ripan Malhival vezette a kutatást. Kifejtette, a kutyák ama legkorábbi élőlények közé tartoznak, amelyek minden kontinensre eljutottak az emberrel, ezért úgy véli, mindez sokat elárul kapcsolatukról. „Ígéretes jelöltek lehetnek annak vizsgálatában, hogyan mozogtak az emberi populációk az idők folyamán” - mondja.

Az emberi maradványok nem mindig elérhetőek a kutatóknak, mivel az élők, akik nagyon is kötődnek elhunyt rokonaikhoz, néhány esetben ellenzik a genetikai elemzés pusztító mechanizmusát. Az őskutyák maradványainak elemzése viszont gyakran megengedett, amikor az emberieké tiltott - tette hozzá.

 

Az amerikai földrész ősi kutyáival foglalkozó korábbi tanulmányok a mitokondriális DNS-re fókuszáltak, amelyet könnyebb kinyerni a régi maradványokból, mint a magi DNS-t, és eme utóbbival ellentétben csak anyai ágon öröklődik. Az új kutatás is erre a genetikai anyagra koncentrált, de jóval nagyobb mintaanyaggal, mint a korábbiak.

Brian Kemp, a Washingtoni Állami Egyetem antropológusa új DNS-mintákkal látta el a kutatókat, melyek ősi kutyamaradványokból származnak Coloradóból és Brit Columbiából, míg az Illinois Állami Régészeti Felmérés 35 mintát nyert ki a Janey B. Goode-lelőhelyen St. Louis közelében. Ez a helyszín közel fekszik Cahokia - Észak-Amerika legnagyobb és első ismert metropolisa - ősi városához. Lakottsága az 1400-1000 évvel ezelőtti tartományra tehető, miközben Cahokia 1000-700 között volt igazán aktív.

Több tucat kutyát helyeztek itt szertartásosan nyugalomra, ami azt sugallja, hogy az emberek különösen nagyra becsülték őket. Míg legtöbbjüket külön sírba helyezték, néhányat párokban, egymás hátának vetve temettek el. Cahokiában a kutyamaradványok - olykor elégetve - alkalmanként táplálékmaradványokkal kerültek elő, ami azt sugallja, hogy állandóan jelen voltak és néha ők szolgáltatták az élelmet. Ebben az időszakban nem jellemzőek a kutyatemetkezések.

 

A korábbi kutatásokhoz hasonlóan az illinois-i csapat is a mitokondriális génállomány egy speciális régiójában elemezte ki a sokféleség és rokoni kapcsolatok jeleit. Az új mintákban négy még soha nem látott jelzést találtak, amelyek arra utalnak, hogy nagyobb volt az ősi kutyák diverzitása a kontinensen, mint hitték. Szokatlanul alacsony genetikai változatosságra is fény derült néhány populációban, sugallva, hogy az érintett régiókban élő emberek nyilván tenyésztették a kutyákat. Néhány mintában genetikai hasonlóságot mutattak ki az amerikai farkasokkal, ami azt sugallja, néhány kutya vagy kereszteződött velük, vagy pedig a farkasokból lett háziasítva.

A legizgalmasabb eredmény mégis a kutyák első amerikai jelenlétét érintő - mondja Witt. „Az amerikai kontinensen genetikai sokféleségük talán csak 10 ezer évre tekint vissza” - tette hozzá. Mahli szerint ez körülbelül ugyanaz az időszak, amelyből az eddig ismert legidősebb amerikai kutyasír származik, és ez nem lehet véletlen. Hozzátette, hogy a mitokondriális genom egy apró szeletére funkcionáló vizsgálatuk mindenesetre valószínűleg tökéletlen képet nyújt az ősi kutyák diverzitásáról. „A mitokondriális genom szekvenált régiója elrejtheti az amerikai földrészen őshonos kutyák valós genetikai diverzitását, ami későbbi dátumot eredményezhet náluk az emberekhez mérten” - magyarázza.

Azóta már további vizsgálatokat is folytatnak az ősi kutyákkal kapcsolatban. Witt már szekvenálta 20 kutya teljes mitokondriális genomját, és továbbiakat is tervez a hipotézis vizsgálatára.