Állatkínzás-e a kutyaház téliesítésének elmulasztása?

Állatkínzás-e a kutyaház téliesítésének elmulasztása?

Tulajdonképpen igen is – meg nem is.

A pontos válasz szerint állatkínzás lehet a kutyaház téliesítésének elmulasztása.

Az állatkínzást kifejezetten két jogszabály tilalmazza s bünteti: egyrészről a gerinces állatok bántalmazását, a velük szemben alkalmazott nem megfelelő bánásmódot, kitételüket és elhagyásukat tilalmazza a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), másrészről minden állat kínzását tilalmazza az állatvédelmi jogszabályok kódexeként használatos, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.). Amennyiben valaki olyan tettet követ el, amit mindkét jogszabály tilalmaz, mindkét jogszabály megszegéséért vállalnia kell a következményeket.

A Btk. 244. § (1) bek. a) pontja szerint állatkínzást követ el, „aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”, amely állatkínzás vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[1]

A kutyaház téliesítésének elmulasztásának indokoltsága álláspontom szerint nem igazolható, ami tehát kérdéses lehet, az az alkalmasság megléte.

A fenti jogszabályi rendelkezést a Btk. 4. § (1) bekezdésével összevetve[2] az állatkínzás bűncselekménye kizárólag szándékosan követhető el. A Btk. 7. § alapján „szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.”

A kutyaház téliesítésének elmulasztása tehát abban az esetben valósít meg állatkínzást, ha

1. ez a hiány alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza és
2. az állattartó cselekményének következményeit kívánja (egyenes szándék), vagy e következményekbe belenyugszik (eshetőleges szándék).”

E két feltételnek tehát együttesen kell fennállnia a felelősség megállapításához.

Az, hogy a kutyaház téliesítésének elmulasztása alkalmas-e arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, minden esetben a körülményeken múlik. Más tartási igényei van pl. egy kaukázusi juhászkutyának és más egy vizslának, más szükségletei vannak egy benti tartáshoz szokott, hirtelen kitett kutyának – ilyen „életkörülmény változás” történhet akkor pl., ha az az tulajdonosa elhalálozik és a kutya új helyre kerül – és más egy egész életében kint tartott kutyának, mindezen felül még az eb életkora és egészségi állapota is fontos tényező. Természetesen a téli időjárási körülményeknek minden esetben döntő jelentőségük van.

Az állatkínzásért való felelősség megállapításának másik döntő feltétele a szándékosság, vagyis az, hogy

1. egyrészről az állattartó előre lássa magatartása lehetséges következményeit, másrészről
2. „ehhez a tudathoz, felismeréshez valamilyen érzelmi akarati viszonyulás fűződjön: ez az érzelmi viszonyulás az egyenes szándék esetén kívánás, az eshetőleges szándék esetén pedig belenyugvás. Ez utóbbi egyenlő a cselekmény következményei tekintetében fennálló közömbösséggel”.[3]

Amennyiben tehát a kutyaház téliesítésének elmulasztása alkalmas arra, hogy a hiány következtében az állat maradandó egészségkárosodást szenvedjen, vagy elpusztuljon, és az állattartó ezt a lehetséges következményt felismeri, és ebbe – ha nem is kívánja, de – belenyugszik, megvalósul a Btk.-ban foglalt állatkínzás bűncselekménye, amely szabadságvesztéssel büntethető.

A közigazgatási jogban az Ávtv. rendelkezik az állatkínzás fogalmáről: a 3. § 4. pontja szerint: „állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása”.

A fogalomból levezethető, hogy amennyiben a kutyaház téliesítésének elmulasztása az állat egészségkárosodását okozhatja, megvalósul az állatkínzás közigazgatási tényállása.

Mint látjuk a büntetőjogi tényállás és a közigazgatási tényállás igen közel áll egymáshoz – mindkét jogszabály bünteti már az alkalmasságot is – a Btk. szó szerint kimondva, az Ávtv. a -hat, -het képző használatával (okozhat) - , tehát nem kell, hogy az állat egészségkárosodása (a Btk-ban továbbá pusztulása) bekövetkezzen.

A közigazgatási értelemben vett állatkínzás megállapításához nem szükséges vizsgálni, hogy az állattartó a mulasztást szándékosan vagy gondatlanul követte el, tisztában volt-e a lehetséges következményekkel.

Amennyiben a jogalkalmazó mérlegelni kíván, ezt megteheti a közigazgatási szankció megválasztásánál, ill. az esetlegesen kiszabott közigazgatási bírság összege meghatározásakor[4].

Amennyiben tehát a kutyaház téliesítésének elmulasztása alkalmas arra, hogy a hiány következtében az állat maradandó egészségkárosodást szenvedjen, megvalósul az Ávtv.-ben foglalt állatkínzás bűncselekménye, amely az alábbi szankciók kiszabásával büntethető:

1. figyelmeztetés szankció
2. állatvédelmi oktatáson (továbbiakban: állatvédelmi képzés) való részvételre kötelezés:
3. meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezés;
4. az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezés;
5. állatvédelmi bírság kiszabása, állatvédelmi bírság kiszabása helyszíni bírságként;
6. az állat megfelelő helyre való szállításának és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezésének elrendelése;
7. az állattartást legfeljebb egy évre történő megtiltása;
8. az állattartás korlátozása vagy megtiltása;
9. állattartástól való eltiltás.

A különböző szankciók együttesen is alkalmazhatóak, ahol nem zárják ki egymást. A figyelmeztetés és az oktatásra kötelezés szankciókat minden szankció mellé lehet alkalmazni.

Hogyan kerülhetjük el a felelősségrevonást?

Természetesen úgy, hogy nem szegjük meg a jogszabályi tilalmakat. A kutyaházak megfelelő téliesítéséhez kövessük az Ebugatta alábbi oldalán olvasható cikk iránymutatását:

https://www.ebugatta.hu/hirek/tippek-a-kutyahaz-teliesitesehez

1. Nagy Csilla LL. M.

állatvédelmi szakjogász

Budapest, 2023. december 17.

[1] Továbbá a Btk. 244. § (2) bek. szerint „a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást

1. a) az állat különös szenvedését okozva,
2. b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozva,
3. c) nagy nyilvánosság előtt,
4. d) az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben meghatározott, az állat kedvtelésből való tartásától, illetve az érintett állatfaj tartásától eltiltással érintett állattal szemben az eltiltás tartama alatt, vagy
5. e) állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatti elítélést követő két éven belül

követik el.”

A Btk. 244. § (3) bek. b) pontja szerint „büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást különös visszaesőként követik el.”

A Btk. 244. § (4) bek. szerint „a (3) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdés a) pontjában foglalt bűncselekményt szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében, tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra, a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.”

A Btk. 244. § (5) bek. szerint „aki a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A Btk. 244. § (6) bek. szerint „a (3) bekezdés b) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény az állat pusztulását okozva elkövetett természetkárosítás, az állatkínzás, a tiltott állatviadal szervezése.”

[2] A Btk. 4. § (1) bek. szerint „bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.”

[3] Dr. Molnár Erzsébet: Bevezetés a büntető anyagi jogba, https://eta.bibl.u-szeged.hu/5607/5/5.%20Olvas%C3%B3lecke_B%C5%B1n%C3%B6ss%C3%A9g%20fogalmi%20elemei.%20B%C5%B1n%C3%B6ss%C3%A9get%20kiz%C3%A1r%C3%B3%20okok.%20T%C3%A9ved%C3%A9s_Moln%C3%A1r%20Erzs%C3%A9bet_EFOP%20362.pdf, 2023.12.17.

[4] pl. az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (6) bek. szerint „ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az „adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni.”