A hosszúszőrű tacskó
A tacskó aktív, agilis kistermetű vadászkutya, magas intelligenciával...
A tacskó aktív, agilis kistermetű vadászkutya, magas intelligenciával, de ezek mellett a hosszúszőrű tacskó egy végtelenül kedves kutya, aki a gazdájáért és a családjáért rajong. Eredeti funkciója szerint kotorékeb, aki a tacskó változatok közül elegáns bundát visel.
A hosszúszőrű tacskó eredete
Az első leírások, melyek tacskóra emlékeztető kutyákról szólnak, 1700 körül jelentek meg Németországban. Ezekben alacsony növésű, hosszú testű állatokat említenek, kissé görbe lábakkal, különböző színekben, rövid szőrzettel. A „Német Vadászat Nagykönyve” 1719-ben jelent meg, amelynek egyik illusztrációja már két tacskóra emlékeztető kutyát ábrázolt.
1879-re a fajta nagyon népszerűvé vált Németországban, 1882-ben írták meg a hosszúszőrű tacskó fajtastandardját, amelynek fő pontjai voltak, hogy a szőrzetnek hasonlónak kell lennie a spánieléhez, és a színeknek meg kell egyeznie a rövidszőrű tacskó színeivel. A második világháború háború utáni években ez volt a legnépszerűbb tacskóváltozat, amíg az 1970-es években a szálkásszőrű tacskó át nem vette a helyét. Az elmúlt évek tendenciáit tekintve azonban a hosszúszőrű tacskó ismét keresetté vált.
A tacskót három különböző méretben (standard - normál, törpe, illetve kaninchen, avagy nyúlász), továbbá három szőrváltozatban (szálkás, rövid és hosszú) tenyésztik, így összesen kilenc változata létezik a fajtának. A megjelenést tekintve a hosszúszőrű változatot egyenes, fényes, bundája teszi különlegessé. Ismét divatba jött a hosszúszőrű változat, ezen belül is a kisebb – törpe, illetve kaninchen – méretű kutyák. A méretet a mellkas felnőttkori körmérete határozza meg. Színek: egyszínű vörös, fekete-cser, barna-cser, ezüst dapple és csokoládé dapple (amit a magyar standard tiger-nek hív a német kifejezés után).
A hosszúszőrű tacskó jelleme
A tacskó aktív, agilis kistermetű vadászkutya, magas intelligenciával, ehhez mérten pillanatok alatt elfoglalja magát, ha nincsenek az energiái lekötve. Ehhez sok sétára, játékra, vagy akár a testalkatához igazított sportra van szükség.
Ez meghatározza a jellemét, a viselkedését és a szükségleteit is. Sok mozgásra, aktív életre van szüksége, mert ha ezt nem biztosítják számára a gazdái, akkor bizony kitalál magának elfoglaltságot. A tacskónak kölyökkorától meg kall adni azt a fizikai és mentális lehetőséget, hogy mozogjon, dolgozzon, és akkor csodálatos családtag válik belőle. Ezt a fajtát önálló munkára alakították ki, hiszen a vércsapán (a sebzett vad nyoma) vagy a kotorékban nem volt vele a vadász, hogy utasításokat adjon; ezért is nagyon fontos lekötni az energiáit. Mindezek mellett a hosszúszőrű tacskó egy végtelenül kedves kutya, aki a gazdájáért és a családjáért rajong és azokat szeretetével egész nap üldözi. Aki ezt a fajtát választja társul biztos lehet benne, hogy nem fog többet egyedül filmet nézni és vagy a kanapén vagy a lába mellett lesz egy meleg kis hűséges test aki minden mozdulatát figyeli.
A hosszúszőrű tacskó ápolása
A rendszeres kozmetikázás elengedhetetlen a fajta esetében. Ajánlott a bundát pár naponta átfésülni, valamint eltávolítani belőle szennyeződéseket. Emellett a rendszeres fürdetés is szükséges. A helyes gondozás mellett a bunda csillogó, selymes és valóban hosszú marad.
Vom Schwarenberg kennel – Baranyai Rita
