A táplálék intolerancia és allergia diétás támogatása

A táplálék allergia és a táplálék intolerancia a társállatok táplálását érintő egyik legmegosztóbb, még az állategészségügyi szakemberek körében is számtalan tévhitettel bíró problémakör.

A táplálék intolerancia hátterében nincs immunreakció, a szervezetbe bevitt táplálék hiányos feldolgozása okozza a problémát. Ennek hátterében átmeneti vagy tartós emésztőszervi zavarok állnak, leggyakoribb valamilyen emésztőenzim hiánya, mint pl.a laktóz intolerancia esetében a laktáz enzim részleges vagy teljes hiánya, ami miatt az emésztetlen tejcukor okoz hasmenést. Hasonló problémákat okozhat az epe kiválasztását, elfolyását vagy a hasnyálmirigy működését befolyásoló egészségügyi probléma, vagy a súlyos vagy tartós endoparazitás fertőzés is, melyek szintén akadályozzák a bevitt táplálék összetevők megfelelő emésztését illetve felszívódását, ezáltal befolyásolják a bél motilitását, és így a bélsárürítés gyakoriságát és annak konzisztenciáját. Gyakran előrordul az adott állat számára nem ideális eledel formula vagy táplálási mód következtében kialakuló hiányos emésztés is. Ezzel szemben a táplálék allergia hátterében mindig az immunrendszer túlérzékenységi reakciója áll. Nagyon fontos tudnunk, hogy ennek a reakciónak az alapfeltétele, hogy a kutya találkozzon az adott allergénnel, hiszen az allergia kialakulása során az első találkozáskor alakul ki az úgynevezett allergén prezentáció, vagyis az a folyamat, amikor az immunrendszer egy adott fehérjét idegenként jelöl meg, és ellene immunglobulint termel, melyet a szervezet eltárol a következő találkozásra. Vagyis a nem kívánt allergiás reakció csak az allergénnel való következő találkozó alkalmával fog bekövetkezni, és addig fog fennállni, amíg az allergén jelen van.

Tekintettel arra, hogy a tüneteket tekintve a kétfajta folyamat következményei egyformák, vagy részben egyformák, hiszen mindkettő járhat hasmenéssel, illetve bőrtünetekkel, illetve mindkettő társulhat környezeti allergiával (atopia) és/vagy bolhanyál-allergiával (FAD), a legnagyobb jelentőséggel annak eldöntése bír, hogy melyikkel állunk szemben. A legtöbb téves berögződés, hibás gyakorlat is ahhoz kapcsolódik, hogy tévesen ítéljük meg a tünetek eredetét. Hosszútávon az ennek következtében elmulasztott kezelés, nem kellő alapossággal megválasztott táplálék súlyosabb egészségügyi következményekkel is járhat: tartós emésztőszervi károsodás, a fejlődés elmaradása tápanyaghiány miatt, az immunrendszer hiányos működése, ennek következtében kevésbé vagy egyáltalán nem hatékony vakcinázás, tartós dysbacteriosis, extrém esetekben tartós, krónikus betegségek kialakulása.

Az állategészségügyi statisztikák szerint a bőrgyógyászati problémák hátterében mindösszesen a betegek 1%-ában áll a háttérben táplálék allergia, annak ellenére, hogy a táplálék allergia jellemzően inkább bőrtünetekkel jár. Az összes, szakszerűen bizonyítottan allergiás megbetegedés tekintetében pedig mintegy a betegek 10%-ának a tüneteit okozza táplálék eredetű fehérje. Emellett az egyéb allergiában szenvedő állatok esetében mintegy 30%-ban előfordul táplálék allergia is. A gyakorlatban ez egy átlag praxisban úgy néz ki, hogy a tulajdonosok által pl.csirke fehérjére allergiásnak kikiáltott 100 kutya közül legalább 70 állat tüneteit nem a csirke allergia, de még csak nem is allergia okozza. A maradék 30 állat esetében pedig nagyjából 3 tüneteit okozhatja táplálék eredetű allergén, ezen belül is jóval gyakoribb allergének okozzák a tünetek többségét, mégpedig a nemzetközi statisztika szerint a legnagyobb arányban a marhahús, ezt követik a tejtermékek, egyes gabonafélék, a tojás, és a baromfi hús csak ezután következik, de a köztudatban hipoallergénként élő bárány és halfehérjék is ott vannak a listán. Ennek az oka az, hogy ha egy állat az allergiás megbetegedésekre hajlamos, statisztikailag az a fehérje fog problémát okozni, amivel taláéélkozik, ha tehát „megelőzésképpen” bárány- vagy halfehérjét kap, az lesz a prezentált allergén.