Állatorvosi Vérellátó Ismertető

Laboratóriumunk 22 éve végzi kis kedvencek, haszonállatok rutin-szerű vér-, vizelet és egyéb vizsgálatait. Két éve laboratóriumi palettánk bővítésére bevezettünk kutyák vércsoport rendszerét meghatározó külföldi teszteket.

Ennek hatására egyre többször kaptunk megkereséseket vérkészítményekkel kapcsolatban, így 2019. májusban, országosan elsőként sikeresen létrehoztuk kutya vérbankunkat.

A vérbank működése jelenleg is folyamatos, de önkéntes, behívásos rendszerrel működik és az országos nagy keresletet egyre nehezebben tudjuk megoldani korlátozott számú donorainkkal.

Szeretnénk, ha minél több segíteni akaró ember értesülne a véradás lehetőségéről.

VÉRADÓ PROGRAM  (donorok)

Hasonlóan a humán véradáshoz, a véradó kutyákkal kapcsolatban is törvényi szabályok vannak.

Az ideális donor

• 1-8 éves és minimum 25 kg,
• oltásait, féreghajtásait rendben megkapta, erről kiskönyvvel rendelkezik,
• CHIP-pel ellátott (egyedileg azonosítható),
• természetes személy tulajdonosa van,
• jó habitusú
• betegség jeleit nem mutatja.

Nem lehet donor az az állat, amely(nek)

1. A hatályos jogszabályok alapján egyedileg nem azonosítható,
2. természetes személy tulajdonosa nincs vagy ismeretlen,
3. menhelyen vagy gyepmesteri telepen tartanak,
4. nem tenyészérett,
5. gyenge a kondíciója,
6. valamilyen betegség tüneteit mutatja,
7. vemhes vagy szoptat,
8. a véradás előtti 14 napon belül oltásban részesült,
9. gyógyszeres kezelés alatt áll,
10. egy éven belül igazolt féreghajtó kezelésben nem részesült,
11. korábban transzfúzióban részesült,
12. 30 napon belül vért adott.

Jutalmazás

A véradó programban részt vevő kutyák a véradás előtt laboratóriumi vizsgálaton vesznek részt. Ez tartalmazza az eb vérképi, szervi funkció (máj, vese, stb.) vizsgálatát, fertőző betegségekre szűrését (szívféreg, Mycoplasma, Babesia) és vércsoport meghatározását.

Ennek eredményét térítésmentesen a gazdi rendelkezésére bocsátjuk.

További információk

• Honlap: www.allatorvosilabor.hu/verbank
• E-mailben: viktoria.vincze@allatorvosilabor.hu, info@allatorvosilabor.hu
• Telefonon: 061/239-4736; 0630/9615-812
• Facebook: https://www.facebook.com/hemovetlabor/

 Jelentkezés

viktoria.vincze@allatorvosilabor.hu

Mikor van szükség vértranszfúzióra?

A vérátömlesztés életmentő lehet a vérsejtes elemeinek megfogyásakor pl. akut vérzés, anaemia, thrombocytopenia vagy thrombocytopathia; a folyadékvolumen csökkenésekor pl. hypovolaemias schock. A vérátömlesztés segítségével pótolhatóak a vérplazma fehérjéi is pl. hypoproteinaemia, hypoalbuminaemia fehérjevesztéses szindrómákban vagy súlyos fehérje emésztési és felszívódási zavarokban. A véralvadási faktorok is a vérplazma fehérjéi közé tartoznak, ezek pótlása szükséges a különböző hátterű coagulopathiakban pl. egyes faktorok veleszületett hiánya, súlyos májfunkciózavar és/vagy fehérje malnutritio, K-vitamin blokkoló hatású patkányméreg mérgezés, vagy alvadásgátló (pl. warfarin) gyógyszermérgezés esetén.

A korábban leggyakrabban használatos teljes (friss vagy tárolt) vérátömlesztés helyett az utóbbi években áttevődik a hangsúly a célzott vérkészítmény-terápiára, ahol azokat a vérelemeket pótoljuk, amelyek az adott kórképben megfogynak. Ez lehetővé teszi az értékes véregységek racionálisabb felhasználását, egyben hozzájárul a beteg szervezetének kisebb megterheléséhez. Ne feledjük, hogy vértranszfúzió nagy mennyiségű, a szervezetnek idegen biológiai anyag átömlesztése, ami immunológiai reakciót vált ki a recipiensnél, ezért arra kell törekednünk, hogy csak a szükséges elemeket adjuk az adott klinikai körülmények között.

Milyen vércsoportokat különböztetünk meg kutyákban és mi a jelentőségük?

Kutyákban ez idáig 8 vércsoport rendszer és további 15 vagy több vércsoport faktor került leírásra. Ezek közül többet még nem sztenderdizáltak és vannak olyanok is, amelyek nagyon ritkák és jelenleg vérátömlesztés szempontjából nincs ismert klinikai jelentőségük.

Aktuálisan 8 vércsoportot különböztetünk meg a DEA (dog erythrocyte antigen) rendszerben. A DEA antigének a vörösvérsejtek felszínén találhatóak, de veleszületett módon a kutyák nem rendelkeznek keringő DEA elleni antitestekkel. Evvel magyarázható az a tény, hogy korábbi szenzibilizáció nélkül az első vértranszfúzió során nem jelentkezik akut haemolytikus reakció. A nemzetközi sztenderdizált vércsoport vizsgálat a DEA 1 vércsoportot, esetleg annak alcsoportjait veszi figyelembe. Ennek oka, hogy a DEA 1.1 faktor antigenitása erős, ezért a DEA 1.1 pozitív vér transzfúziója után anti-DEA 1.1 antitestek képződhetnek. Ezeknek a faktoroknak a hiánya esetén a kutyát DEA 1 negatívnak nevezzük. Időnként találkozhatunk az „univerzális donor” kifejezéssel is, azonban a vércsoportok további vizsgálata lenne szükséges ennek az elnevezésnek a használatához.

 A DEA 7 antigén egy hideg agglutinin, amely 22 ^oC alatt reaktív in vitro és amelynél az agglutináció 37 ^oC-on reverzibilis. Emiatt nem tulajdonítanak neki nagyobb klinikai jelentőséget, hacsak nem nagyobb mennyiségű hideg vér kerül beadásra vagy a páciens hypoterm.

Tekintettel arra, hogy sok vércsoportra kutyákban még nincs sztenderdizált teszt, a transzfúzió előtt a keresztpróba elvégzése segít megelőzni a veleszületett és szenzibilizáció után képzett izoantitestek által okozott nem kívánt reakciókat. A vércsoport meghatározást azonban nem helyettesíti a keresztpróba, mert a DEA 1 inkompatibilitást csak akkor mutatja ki, ha már képződtek anti-DEA 1 ellenanyagok.

Milyen típusú vérkészítmények léteznek és mikor melyikre van szükség?

Friss teljes vér

A friss teljes vér tartalmazza a vér összes elemét (vörös és fehér vérsejtek, vérlemezkék, plazma fehérjék, az összes véralvadási faktor). A levétel után 8 órán keresztül tekinthetjük a vért frissnek. Frissen való felhasználás esetén a levétel után a lehető legrövidebb időn belül be kell adni és nem szabad hűtőben tárolni, mert alacsony hőmérsékleten károsodnak a vérlemezkék és egyes véralvadási faktorok. Akut és aktív vérzés esetén, hypovolaemiás sokkban és aktív vérzéssel járó thrombocytopeniában javasolt a friss teljes vértranszfúzió. Segít egyidejűleg helyreállítani a vérvolument, az oxigén-szállító kapacitást, valamint segíti a véralvadást (kis és hajszálerekből történő vérzés elállítása). A nagy erekből történő vérzést sebészi úton kell elállítani (pl. trauma esetében).

Tárolt teljes vért

A tárolt teljes vér tartalmazza a vörös vérsejteket és a plazmafehérjéket. A teljes vér 28-35 napig tárolható hűtőben, attól függően, hogy milyen antikoaguláns folyadékot használunk. Egyidejű anaemia és hypoproteinaemia, valamint hypovolaemiás sokk esetén javasolt a teljes tárolt vértranszfúzió, amely visszaállítja a vérvolument, az oxigénszállító kapacitást és pótolja vérplazma fehérjéket. A labilis véralvadási faktorok (f V, f VIII), fehérvérsejtek és thrombocyták a tárolás során inaktiválódnak. Krónikus anaemia esetén inkább sűrített vörösvérsest készítmény javasolt.

Vörösvérsejt (vvs) koncentrátum (vvs koncentrátum additív oldatban)

A vörösvérsejt koncentrátum egyszeri teljes véradásból származó vörösvérsejt mennyiség, amelyről a véradás során levett plazma nagy részét eltávolították. A vörösvérsejt koncentrátum, additív oldatban, olyan vvs koncentrátum, melyben a sejtekhez tápláló/tartósító oldatot adnak. A vvs koncentrátumot hűtőben 28-35 napig tárolható, attól függően, hogy milyen antikoaguláns folyadékot használunk. Anaemia esetén a vvs szám megnövelésére, az oxigénszállító kapacitás visszaállítására szolgál nagyobb volumen-terhelés nélkül.

PRP/PC (Platelet rich plasma v. Thrombocyta koncentrátum)

Plazma-szeparálás után további sűrítő centrifugálás után thrombocyta gazdag plazma, avagy thrombocyta sűrítmény nyerhető. Előállítás után a lehető legrövidebb időn belül javasolt felhasználni, de speciális körülmények között (22 ^oC váltakozó mozgatás mellett) 5 napig tárolható. Thrombocytopenia vagy -pathia okozta vérzékenységben a vérlemezke mennyiség és működés visszaállítására szolgál. A humán orvoslásban sok egyéb felhasználási lehetőségét dokumentálták krónikus izület- és íngyulladásban a vérlemezkék növekedései faktorjai stimulálják a szöveti regenerációt. A speciális előállítási folyamatra és rövid felhasználási időre való tekintettel állatorvosi vonalon a PRP elérhetősége korlátozott.

Friss fagyasztott plazma

A teljes vér levétele után 8 órán belül alacsony hőmérsékleten szeparált és fagyasztott plazma. Tartalmazza az összes plazmafehérjét, beleértve a labilis véralvadási faktorokat is. Fagyasztás után 1 évig tárolható -20 ^oC alatt. Coagulopahtiák okozta vérzékenységben, veleszületett vagy szerzett véralvadási faktorhiányban (pl. májfunkció kiesés, disszeminált intravasalis coagulatio - DIC, K vitamin blokkoló rágcsálóirtó mérgezés) az összes véralvadási faktor pótlására szolgál a friss fagyasztott plazma transzfúzió.

Fagyasztott plazma

A teljes vér levételétől több, mint 8 óra után szeparált és fagyasztott plazma, valamint az 1 évnél tovább tárolt friss fagyasztott plazma. Tartalmazza a stabil véralvadási faktorokat, valamint egyéb stabil plazmafehérjéket. -20 ^oC alatt 5 évig tárolható (a friss plazma 1 éves lejárata után még további 4 évig tárolható, mint fagyasztott plazma). A fagyasztott plazma transzfúzió célja a stabil véralvadási faktorok és egyéb plazmafehérjék pótlása.

Krioprecipitátum

A krioprecipitátum olyan friss fagyasztott plazmakomponens, amelyet a fehérjék olvasztásos-fagyasztásos kicsapásával és az azt követő koncentrálással, majd a kicsapott fehérjék kis mennyiségű plazmában történő feloldásával állítanak elő. -20 ^oC alatt 1 évig tárolhat. Egyes véralvadási faktorok pótlásra szolgál a hemofilia, von Willebrand betegség, valamint hypofibrinogenaemia gyógykezelésében. Az emberi orvoslásban már a 70-es években megjelent továbbfejlesztett változata, az ún. liofilizált (szárított-fagyasztott) krioprecipitátum, az utóbbi években pedig a fejlett országokban egyre inkább a rekombináns faktorokra állnak át. Nagy méretű állatorvosi vérbankoknál van lehetőség krioprecipitátum rendelésre.

Hogyan, mennyi vérkészítményt adjunk be?

A vérkészítmények beadásáról és adagolásáról szóló döntéseknél nem beszélhetünk abszolút határértékekről. A klinikai tünetek jelenléte pl. vérzéses diathesis, azok intenzitása és időtartama is jelentősen befolyásolja azt, hogy vér-, vérkomponens transzfúzió melletti döntés szülessen. Akut vérzés esetén már magasabb Ht értékeknél is vértranszfúzióra van szükség, szem előtt tartva a tényt, hogy a Ht csökkenés az akut vérzés után pár órával a folyadékvolumen helyreállítása után válik láthatóvá. Krónikus vérzés, egyéb krónikus anaemia kialakulása során a szervezet bizonyos mértékig adaptálódik a csökkent oxigénszállító kapacitáshoz, ezért vértranszfúzióra álatlában csak  - a klinikai tünetektől függően - kb. 10-12%-os Ht érték alatt kerül sor.

Teljes vér és vörösvérsejt koncentrátum

Megközelítőleg 2 ml/ttkg. Teljes vértranszfúzió esetén a Ht érték kb. 1%-os emelkedését, vvs koncentrátum esetén a Ht érték kb. 1,5%-os emelkedését várhatjuk.

Friss fagyasztott plazma, fagyasztott plazma

Megközelítőleg 2-4 egység (kb. 120 ml) egy 25 kg-os kutyára. Ez a mennyiség az állat kondíciója és a faktorhiány mértéke alapján módosítandó (számottevően nagyobb mennyiségre is szükség lehet). A beadott mennyiséget figyelembe kell venni a 24 órás folyadékterápia összeállításánál. A klinikai tünetek intenzitása döntő jelentőségű, megközelítőleg 1 g/l alatti figbrinogén koncentráció esetén javasolt FFP vagy FP transzfúzió.

A teljes vér vagy komponensei beadását lehetőség szerint mindig előzze meg keresztpróba. Vérvesztéses akut sokk esetén gyors transzfúzióra van szükség, más esetekben javasolt lassú csepp transzfúzióval kezdeni (0,2 ml/ttkg/perc 10-30 percig). Amennyiben ez idő alatt nem lép fel nem kívánt reakció és nem áll fenn hypervolaemia veszélye, az transzfúzió sebessége emelendő. A teljes transzfúzió javasolt ideje 2 óra, maximum 4 óra. Amennyiben 4 óra alatt nem lehet beadni a teljes mennyiséget, kisebb egységekre kell osztani a vért vagy komponenseit. Fontos a betegek folyamatos megfigyelése transzfúzió alatt és utána.

Felléphetnek-e szövődmények vértranszfúzió után?

A nem kívánt reakciók megjelenése minimalizálható a felesleges transzfúziók elkerülésével, a megfelelő vérkomponensek használatával, a donorok alapos kivizsgálásával, vércsoport tesztek és a transzfúzió előtti keresztpróba elvégzésével.

A nem kívánt reakciók lehetnek immun- vagy nem immun-eredetűek, lefolyásuk alapján akut vagy késleltetett reakciók.

Amennyiben DEA 1.1 pozitív vér átömlesztése után anti-DEA 1.1 antitestek képződtek, további DEA 1.1 pozitív vértranszfúziók után felléphet akut intravascularis haemolysis. Az akut reakció tünetei haemoglobinaemia, haemoglobinuria, thrombocytopenia, leukopenia, láz, tachycardia, tachypnea, nyáladzás, nyugtalanság, hányás és gyengeség. Akut reakció esetén a transzfúziót azonnal meg kell szakítani. Hasonló konfliktus alakulhat ki DEA 1 negatív szuka és DEA 1 pozitív kan pároztatása utána a kölykökben, amikor a kolosztrumban található anti-DEA 1 antitestek hatására újszülöttkori isoerythrolysis léphet fel. A késői reakciók napokkal sőt akár hetekkel a transzfúzió után jelentkezhetnek láz, étvágytalanság, csökkent vvs élettartam formájában. Általában a tünetek enyhék, csak ritkán lép fel haemolysis és/vagy komoly tünetek.

Láz jelentkezhet haemolytikus reakció nélkül is, amelynek hátterében a fehérvérsejtek és vérlemezkék a recipiens ellenanyagaival való reakciója áll. Átmeneti láz jelentkezhet a transzfúzió megkezdése utáni 30 percen belül és több órán keresztül tarthat, időnként akut légzési tünetekkel együtt. Amennyiben a tünetek enyhék, lehetséges a transzfúzió leállítása, majd újraindítása lassabb tempóban.

Friss fagyasztott plazma vagy fagyasztott plazma beadása után ritkán előfordulhat allergiás reakció mely során felléphetnek enyhébb tünetek pl. pruritus a pofatájékon, erythema, urticaria. Komolyabb esetekben jelentkezhet oedema, vérnyomáscsökkenés, hörgőösszehúzódás és anaphylaxiás sokk.

Nem immunmediált haemolysis megjelenhet kontaminált vagy haemolizált vér transzfúziójakor, nem megfelelő előkészítés és tárolási körülmények miatt. Amennyiben haemolysis van jelen, a véregység nem alkalmas transzfúzióra.

A volumen túladagolást is a nem immunmediált transzfúziós reakciók közé soroljuk, amely főként rizikópáciensekben jelent veszélyt pl. szívelégtelenségben. Megelőzésében a szoros monitoring és a vérkészítmények lassú beadása a legfontosabb, de gyakran csökkenteni lehet a beadott volument a speciális vérkészítmény beadásával teljes vér helyett.

Vér-, vérkomponens átömlesztés során fenn áll a lehetősége a vérben fellelhető fertőző ágensek transzmissziójának is. Ezek előfordulása különböző földrajzi területeken eltérő. A fent leírt kötelező megelőző vérvizsgálatok segítségével a Magyarországon előfordulő vérrel továbbadható fertőzések valószínűsége a minimumra csökkenthető.

Kelt: 2020.02.03.