A zavaró kutyaugatás okozta konfliktus megoldási lehetőségei...

 A zavaró kutyaugatás okozta konfliktus megoldási lehetőségei a jegyző előtti állatvédelmi eljárásban, a jegyző előtti birtokvédelmi eljárásban, a mediációs eljárásban, a bírósági eljárásban.

Szerző: dr. Nagy Csilla LL. M. állatvédelmi szakjogász, hatósági jogalkalmazó, Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkár, 2023-ban az Év Állatvédő Jogásza

Ady Endre írja a Falun c, versében:

„Ha éjjel egy kutya ugat,

Ez már gyönyör, álomba ringat

S a legköltőibb hangulat.”

Az elmúlt több, mint tíz évben szerzett birtokvédelmi és állatvédelmi tapasztalatok, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség munkája, a civil panaszosok és kutyások, a közigazgatási szakemberek részéről érkező megkeresések alapján elmondható, hogy a kutyaugatás sokaknak közel sem okoz olyan gyönyört, mint a költőnek. Sőt, helyenként, időnként, az őrületbe is kergeti a közelben lakókat.

Érdemes arról pár szót ejteni, hogy miért zavaró a kutyaugatás. A kutyaugatás legfőképp akkor zavaró, ha nem ismerjük az okát, Akkor is zavaró a kutyaugatás, ha a panaszos fokozottan érzékeny különböző hanghatásokra.

Amennyiben a kutyaugatás indokoltságát vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy mindig van oka. A kutyák füle jóval érzékenyebb, mint a miénk[1], tehát olyan ingereket is realizál, amelyeket mi, emberek nem is érzékelünk. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy az eb nem a házőrző szerepét tölti be az ugatással jelezve, hogy pl. betörő jön, hanem más okra vezethető vissza a vokalitása: tartási problémára, idegrendszeri problémára.

Számos cikk és könyvfejezet készült már atekintetben, hogy az ebtartás milyen zavarásokat gyakorolhat a lakóközösségre és hogyan alakul e zavarás jogszabálytani besorolása.

Jelen írás célja, hogy az elméleti alapokon túl röviden gyakorlati és közérthető tájékoztatást nyújtson a panaszosnak[2] arról, hogy milyen eszközöket vehet igénybe a kutyaugatás zavaró jellegének megszüntetése végett, az állattartónak arról, hogy milyen eljárásokra számíthat, mindkettejüknek pedig arról, hogy az egyes eljárások során milyen eredményekre számíthatnak. Az egyes eljárásokat bemutatjuk, összehasonlítjuk, rendszerbe foglaljuk előnyeiket és hátrányaikat, végigvesszük az egyes eljárások várható kimeneteleit. Bemutatjuk, hogyan működik a mediáció, mint a konfliktusmegoldás még kevésbé ismert, ám mégis leghatékonyabb módszere, és a mediációs eljárás azon sajátosságait, amelynek köszönhetően a mediátor minden más fórumnál a leghatékonyabban oldja fel a felek konfliktusát.

Jelen cikk a hamarosan a témában megjelenő hosszabb írás összefoglalója.

A kutyaugatással kapcsolatos konfliktus megoldási lehetőségei állatvédelmi eljárás keretében

Mit tehet a panaszos, ha nem bírja tovább cérnával? Érdemes az állatvédelmi hatósággal megvizsgáltatni a tartási körülményeket. Lehetséges, hogy az eb ugatása az állatvédelmi jogszabályok megsértésével történő tartási módra vezethető vissza, pl. láncon tartásra, eledel – vagy vízhiányra, stb. A panaszos (állatvédelmi eljárásban bejelentő) az eljárásban kizárólag akkor kap ügyfél jogosultságot – s e körben érdemi tájékoztatást – ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet, amely tevékenysége az állatok védelmére irányul[3]. Ez tulajdonképpen abban az esetben lehetséges, ha ezt az állatvédelmi civil szervezetet zavarja a kutyaugatás.

Amennyiben a bejelentő magánszemély, nem kap az eljárásról érdemi tájékoztatást, 60-90 nap elteltével érdemes figyelnie, tapasztal-e változást, figyelemmel arra, hogy az állatvédelmi eljárás határideje 60 nap[4], és az eljárást lezáró határozat tartalmazhat kötelezést, amely határidő kitűzésével kötelezi az állattartót valamely intézkedést megtételére.

Az állatvédelmi hatóság a bejelentés beérkeztét követően megvizsgálja, hogy az állattartási körülmények megfelelnek-e az állatvédelmi jogszabálynak, ideértve azt is, hogy az állat tartása lehetővé teszi-e annak természetes viselkedését, valamint azt is, hogy az állattartás környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül nem zavarhatja.[5] Az ellenőrzést követően a hatóság, ha jogszabálysértést tapasztal, nyolc napon belül megindítja az eljárást, vagy – amennyiben minden tisztázott – meghozza a kötelező határozatot.

Az állatvédelmi eljárás két esetben nem jár azzal az eredménnyel, hogy a zavarás megszűnik: ha nem áll fenn az állat tartásában jogszabálysértés vagy az ugatás nem vezethető erre vissza, tehát a kötelezés teljesítésével sem szűnik meg.

Amennyiben az állatvédelmi eljárás nem jár azzal az eredménnyel, hogy a zavarás megszűnik, a panaszosnak egyéb megoldást kell találnia.

A kutyaugatásra figyelemmel kérelmezett eljárásban az állattartónak számítania kell arra, hogy az állat megfelelő tartása esetén is kötelezheti a hatóság intézkedések megtételére a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjének tartós és szükségtelen zavarása megszüntetése érdekében. A panaszosnak ugyanakkor számítania kell arra, hogy az eljárásban a hatóság nem hoz olyan határozatot, amely a környező lakóközösség zavarását megszüntetné, és ha hoz is, ilyet, lehetséges, hogy a panaszos mégis továbbra is zavarónak fogja tartani a kutyaugatást.

A kutyaugatással kapcsolatos konfliktus megoldási lehetőségei mediációs eljárás keretében

Amennyiben a panaszos nem elégedett az állatvédelmi eljárás eredményével, a Magyar Birtokvédelmi Szövetséggel a békés utat szoktuk javasolni, a leginkább idő -és költségtakarékosabb megoldás a felek megegyezése. A megegyezést segítheti a mediáció igénybevétele. A mediáció latin eredetű szó, a jelentése közvetítés. Olyan speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek során a felek egy közvetítő személy útján veszik fel egymással a kapcsolatot. A mediációnak nem a jogszolgáltatás, a jognak való megfelelés a célja, hanem az, hogy az, hogy olyan helyzet jöjjön létre – win-win helyzet – amellyel mindkét fél elégedett.

A jogszabály alapján[6] a megállapodás aláírásának napjával, vagy azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti, vagy azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével fejeződik be. Ez azt jelenti, hogy a panaszos fél akkor is csak négy hónapot „veszít”, ha nem sikerül a megállapodás. Amennyiben azonban sikerül megegyezni, olyan helyzet jön létre, amellyel mind a panaszos mind az állattartó elégedett lesz.

Az alábbiakban egy megtörtént esetet hozunk annak szemléltetésére, hogy a mediációval elkerülhető lett volna egy évekig húzódó huzavona, a perköltségek, valamint az, hogy az alábbi ügyben a bíróság többszázezer forint kártérítés fizetésére kötelezze a konfliktus rendezése során végül a panaszossal együttműködő állattartót.

A Kúria Pfv.III.20.650/2014/6.számú döntésében érintett felek családi házas övezetben szomszédok. A felperes több levélben kifogásolta az alperes állattartó kutyájának zavaró hatású ugatását és bejelentette, hogy a hálószoba ablakát kicseréli jobb hangszigetelő hatással bíró ablakra. Az alperestől választ nem kapott, a körülmények nem változtak, 2012. május 8-án az ablakcsere megvalósult. Ezt követően a jegyző előtt birtokvédelmi eljárás indult, amelynek során a jegyző a 2012. június 6-án kelt birtokvédelmi határozatában kötelezte az állattartó alperest arra, hogy a kutya elhelyezésére szolgáló kennelt helyezze át az ingatlanának túloldalára úgy, hogy az megfelelő távolságban legyen a szomszédos lakóingatlanoktól.

Az alperes a határozatot a bíróság előtt megtámadta. A perben a felek egyezséget kötöttek, amelyben abban állapodtak meg, hogy a jegyző határozatának végrehajtásától eltekintenek, a kutya kenneljét nem kell áthelyezni, de a kutya csak kivételesen és rendkívül indokolt esetben lesz a kennelbe zárva, és különösen az éjszakai órákban tartózkodik alperes a kutya kennelben történő elhelyezésétől. Az alperes végül el is távolította a kennel ajtaját, ettől kezdve a kutya az állattartó alperes kertjében szabadon volt tartva.

Az alperes egyebekben törekedett a jószomszédi viszony megőrzésére: a kutya megvásárlását az akkor a felperesi ingatlanban lakó szomszédnak, a felperes házastársának bejelentette, és amikor a felperes jelezte, hogy a kutya ugatása zavarja, láthatatlan kerítést és hozzá tartozó elektromos nyakörvet szerzett be és szereltetett fel.

Eleget tett a birtokvédelmi eljárás bírósági szakaszában, 2012. augusztus 31-én a felek között létrejött megállapodásnak is, és így sikerült a kutya ugatását, annak zavaró hatását a felperes által elfogadható szintre csökkenteni.

Eközben azonban a felperes ablakot cseréltetett, ezért a keresetében 270.000 forint vagyoni és 200.000 forint nem vagyoni kára, és ezek késedelmi kamatának a megfizetésére kérte az alperes kötelezését, amelyből a vagyoni kár az ablakcsere költsége.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 470.000 forint kártérítést, figyelemmel arra, hogy az ablakcserére előzetes figyelmeztetés után és akkor került sor, amikor a kutya ugatása valóban zavaró volt. A Kúria a másodfokú döntést helybenhagyta.

A Kúria a Pfv.III.20.650/2014/6.számú döntését 2014. november 19-én hozta meg, az ablakcserére 2012. május 8-án került sor, tehát a kutyaugatással járó zavarás már 2012. május előtt fennállt. A panaszos több levelet írt az állattartónak és az állattartó is nyitott volt intézkedések meghozatalára, alappal feltételezhetjük, hogy amennyiben az ablakcsere előtt mediátorhoz fordulnak, elkerülhető lett volna a beruházás, az ezzel kapcsolatos kártérítés, a konfliktus pedig négy hónapon belül megoldódott volna a kétéves procedúra helyett.

A kutyaugatással kapcsolatos konfliktus megoldási lehetőségei a jegyző előtti birtokvédelmi eljárás keretében

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:5. § (1) bek. alapján „a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).”

„Tilos önhatalommal megvalósuló birtokháborításnak minősül általánosságban minden olyan önkényes – vagyis a birtokos hozzájárulását nélkülöző – cselekmény, amely valamely birtoklási helyzetbe beavatkozik.”[7]

A kutyaugatás tekintetében a birtokos az, akit jelen cikk összefoglalóan panaszosnak nevez, tehát annak az ingatlannak a lakója, amely ingatlanon az ugatás zavaróan hat, vagyis a birtokos az a személy, akit az ugatás zavar.

A Ptk.-ban foglalt birtokvédelemnek három útja van:

önhatalom

a jegyző előtti birtokvédelmi eljárás

birtokper

Az önhatalom azt jelenti, hogy „a tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet”[8].

Önhatalom alkalmazására kutyaugatással kapcsolatos konfliktusban több olyan esetet tudunk mondani, ahol a panaszos ugatásgátló készüléket szerelt fel pl. a közös kerítésre. A készülékkel kapcsolatosan felmerül egy fontos kérdés: vajon a hatása „a birtok megvédéséhez szükséges mérték” alatt marad, vagy túllépi azt? Álláspontom szerint ez a bizonytalanság kizárja azt, hogy ugatásgátló készülék alkalmazása megfeleljen a Ptk. 5:6. § (1) bekezdésének.

A Ptk. 5:8. § alapján:

„(1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

(2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző – kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

(3) A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

(4) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.

(5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.”

A jegyző előtti birtokvédelmi eljárásban[9] a jegyző a tényállás alapján 15 nap alatt hozza meg a döntést. A gyors eljárási idő tartása azért lehetséges, mert nem folytatja le – jogszabályi tilalom alapján nem is folytathatja - le a klasszikus közigazgatási bizonyítási eljárást, eszközei jogszabály által korlátozottak. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.

A jegyző előtti birtokvédelmi eljárás kizárólag akkor indul meg, ha birtokháborítástól számítva egy év még nem telt le, és a kérelmező meg tudja jelölni kérelmezettet és annak címét (székhelyét), továbbá a kérelem további kötelező elemeit is meg tudja jelölni. Az eljárás határideje 15 nap[10], de legkevesebb 10 nap[11]. Ennyi idő áll a panaszos rendelkezésére, hogy bizonyítsa azt, hogy a kutyaugatás zavarja az ingatlanja birtoklásában. Pontosan ez, a bizonyítási nehézségek eredményezik azt, hogy a kutyaugatással kapcsolatos konfliktus a legritkább esetben oldódik meg a jegyző előtti birtokvédelmi eljárásban. Papír alapon benyújtott dokumentummal a hanghatás és annak zavaró hatása értelemszerűen nem bizonyítható, amennyiben viszont felvételt küld erről a panaszos, ez sem feltétlenül bizonyítja az ugatás hangerejét, időhosszát, zavaró hatását. Amennyiben a jegyző az eljárás során szemlét tart, akkor is kérdéses, hogy a jegyző hallása, érzékenysége szubjektív tényező, és egy szubjektív tényezőre lehetséges-e, etikus-e objektív döntést hozni.

Nem arról van szó tehát, hogy a kutyaugatással kapcsolatos birtokvédelmi ügyekben a jegyzőnek egyáltalán nincs hatásköre[12], és a birtokvédelmi kérelem hatáskör hiányára hivatkozással azonnal elutasítható, hanem arról, hogy az eljárás sajátosságai a bizonyítást rendkívüli mértékben megnehezítik.

A kutyaugatással kapcsolatos konfliktus megoldási lehetőségei a bíróság előtti eljárás keretében

„Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a bírósághoz fordulhat, és peres eljárásban kérheti a határozat megváltoztatását”.[13]

A perben a bíróság nem a jegyző által lefolytatott eljárás jogszerűségét vizsgálja, hanem tulajdonképpen birtokper indul. Jelen írásban példaként hozott perekben a panaszos a felperes, az állattartó az alperes szerepébe kerül.

A birtokvédelem olyan speciális jogterület, amely számos más jogterülettel határos, és nem lehet éles határvonalat húzni, így a kutyaugatás zavaró hatásával kapcsolatos bíróság előtti eljárásban a panaszos pernyertessége esetén a bíróság a jegyző birtokvédelmi határozatát megváltoztathatja, a panaszosnak birtokvédelmet nyújthat, részére akár kártérítést, sérelemdíjat is megállapíthat. E döntésre láttunk példát a Kúria Pfv.III.20.650/2014/6.számú döntésében.6

A sérelemdíj és a kártérítés a személyiségi jogok megsértése alapján követelhető[14], a személyiségi jogok tekintetében pedig a zavaró kutyaugatás esetén az élet, a testi épség és az egészség, a magánélet, a magánlakás megsértése merülhet fel.

Ismert olyan ítélet is, amelyben a bíróság az ebek tartási helyének és módjának szabályozásáról döntött a kutyaugatással járó hanghatások korlátozása érdekében. A Békéscsabai Járásbíróság a 18.P.20.867/2015/99. sz. határozatában megállapította, hogy az alperes állattartó birtoksértő magatartást valósított meg, amellyel a felperes panaszost az általa lakott ingatlan birtoklásában megzavarta azáltal, hogy sötétedéstől kezdődően, éjszakánként a nagytermetű, erőteljes hangú, kaukázusi juhász szuka kutya tartósan és hosszadalmasan ugatott, kisebbik, beagle kan kutyája pedig eközben hosszan vonyított. Kötelezte az alperest, hogy 24 órát meg nem haladó távolléte esetén a nagyobbik kutyát az ingatlana udvarának hátsó részében kialakított, kerítéssel elzárt területre zárja el, a kisebbik kutyát pedig a nagyobbik kutyától elkülönítve az udvar elülső részén helyezze el. Kötelezte az alperest arra is, hogy amikor ő és családja az ingatlant 24 órát meghaladó időtartamra elhagyja, elutazik, mindkét kutyáját másik ingatlanban helyezze el. A bíróság a felperes által a kutyaugatás hatásainak tulajdonított mentális zavarára, reaktív paranoid reakciójára figyelemmel követelt sérelemdíjat a bíróság nem ítélte meg. A másodfokú bíróság és a Kúria a döntést nem változtatta meg. A Kúria az eljárást 2018. május 16-án kelt, Pfv.I.22.201/2017/7. sz. döntésével zárta le.

A fenti konfliktusban érintett felek közvetlen szomszédok, ismerték egymást, és tulajdonképpen egyikük sem zárkózott el az együttműködés elől. A felek közötti konfliktus 2014. nyarán kezdődött, az eljárást végül a Kúria a 2018. május 16-án kelt, Pfv.I.22.201/2017/7. sz. döntésével zárta le. A bírósági eljárásban négy év kellett, hogy olyan kompromisszumos megoldás jöjjön létre, amelyet a felek egymás között is kialakíthattak volna, miközben minden adott volt már a vita elején egy sikeres mediációs eljáráshoz, és bizonyosak lehetünk benne, hogy utólag a felek is a mediáció mellett döntenének.

A fentiekben tehát áttekintettük azon eljárásokat, amelyekkel a kutyaugatás okozta konfliktus megoldódhat.

A legrövidebb eljárás a jegyző előtti birtokvédelmi eljárás, és a rövid időintervallum, valamint az, hogy az eljárásnak nincsenek költségei, nincs illetékkötelezettség sem, sokak számára ezt a lehetőséget teszi a legvonzóbb megoldássá.

Azt kell mondanunk ugyanakkor, hogy az eljárás sajátosságai következtében ez az eljárás a legkevésbé alkalmas arra, hogy bármiféle megoldás szülessen. Ráadásul a jegyző döntése nem tekinthető az eljárás végleges lezárásának, miután az bíróság előtt megtámadható.

A jegyzők ezért többnyire azt javasolják a panaszosnak, hogy állatvédelmi bejelentést tegyenek. Állatvédelmi bejelentés tételekor a jegyző hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az állattartást, és ha hiányosságot tapasztal, közigazgatási eljárást indít. Mint láttuk, ebben az eljárásban a jegyzőnek már nemcsak lehetősége a tényállás tisztázása, hanem kötelezettsége is, a hiányosságok pótlására irányuló eljárást a jegyző az eljárás irányítójaként folytatja le, széleskörű eszköztárt alkalmazva. Ráadásul az állatvédelmi jogszabályok a hatóságoknak széles döntési lehetőséget nyújtanak, tehát minden rendelkezésre áll, hogy az állatvédelmi jogszabályokban foglalt tartási körülmények kialakítására a jegyző az állattartót rászorítsa. Amennyiben tehát az ugatás oka tartási rendellenesség, a jegyző előtti állatvédelmi eljárásban a probléma teljeskörűen megoldható. Más kérdés, hogy a bejelentő magánszemély nem ügyfél az eljárásban, így részletes tájékoztatást az ügyben nem kaphat.

Amikor a panaszos már tényleg nem bírja cérnával, megindítja a bírósági eljárást. Mint láttuk, ezen eljárás időigényes, költségigényes, és korántsem biztos, hogy olyan eredménnyel zárul, amellyel a panaszos elégedett.

A jegyző előtti birtokvédelmi eljárás és a bíróság előtti eljárás méltó alternatívája a mediációs eljárás. Gyorsan lezajlik, és olyan döntéssel zárja le a konfliktust, amely a felek közös döntése, amelyet mindkét fél magáénak érez. Ez az eljárás az összes körül az egyetlen, amely képes hosszútávon is rendbehozni a felek viszonyát.

A mediációs eljárással kapcsolatosan részletes tájékoztatás olvasható a https://drnagycsillajogasz.hu/mediacio/ oldalon.

Budapest, 2024. március 4.

dr. Nagy Csilla LL. M. állatvédelmi szakjogász

Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkár

[1] „A kutya képes meghallani minden olyan erősségű és frekvenciájú hangot, amelyet a normális emberi fül meghall, sőt még azokat a hangokat is, amelyek az emberi fül hallási tartományán már kívül esnek. Az emberi fül frekvencia-megkülönböztető képességének felső határa általában másodpercenként 16 000 és 18 000 rezgés között van. A kutya könnyen meghall még 30 000-40 000, sőt egyes források szerint 70 000-100 000 rezgést másodpercenként. Ha ez némileg túlzásnak is tűnik, az kétségtelen, hogy a kutya olyan hangokat is meghall, amelyeket az emberi fül nem észlel. A kutyának az a képessége, hogy magas rezgésszámú hangokat észrevegyen, kimutatható például az olyan kutyasípok (ultrahangsíp) használatával, amelyek hangfekvése magasabb, mint az emberi fül hallástartománya.” https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kutyatar-kutyatar-1/a-kutya-tartasa-tenyesztese-nevelese-1577/a-kutya-1635/erzekszervek-1687/hallas-16A0/, 2024.02.03.

[2] A továbbiakban panaszosnak nevezzük azt, aki az eljárásokat a zavaró kutyaugatásra hivatkozással indítja meg, ez a személy az állatvédelmi eljárásban a bejelentő, a birtokvédelmi eljárásban a kérelmező.

[3] az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 48. § (1) bek. alapján

[4] az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 50. § (1) bek.c ) pontja alapján

[5] a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (2) bek. alapján

[6] a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 35. § (1) bek. alapján

[7] Serák István: Magyarázat a szomszédjogokról (Wolters Kluwer Hungary, Budapest, 2020.) 141. o.

[8] a Ptk. 5:6. § (1) bek. alapján

[9] Az eljárás részletszabályait a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet tartalmazza.

[10] 30 nap, ha tolmács igénybevétele szükséges), mely eljárási határidő a benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az eljárási határidőbe nem számít bele a kérelem és az eljárás megindításáról szóló jegyzői megkeresés hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam, a jegyzői megkeresés kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a jegyző által vezetett polgármesteri hivatalnál vagy közös önkormányzati hivatalnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

[11] miután „a jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát” a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet 5. § alapján

[12] A jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlata tárgykörre felállított joggyakorlat-elemző csoport Összefoglaló véleménye szerint a jegyző „nem jogosult a szomszédjogi jogvita elbírálására (pl. annak eldöntésére, hogy a zavarás szükséges vagy szükségtelen-e). Ettől függetlenül megteheti azonban, hogy a zavarástól valamelyik felet eltiltja. Azt, hogy a zavarást a fél tűrni köteles-e vagy sem, majd a bíróság dönti el a birtokperben.” https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/joggyak_osszefoglalo_2018_dr._orosz_arpad.pdf, 2024.02.24.

[13] Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez, szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter

[14] a Ptk. 2:52. §, 2:53. § alapján

Budapest, 2024. március 3.

Fotó: Illusztráció