Miért nem feltétlenül jó a maradék étel adása a kutyának?
Meg kell különböztetnünk takarmányt, (mely az állat táplálására rendeltetett) és élelmiszert, ami pedig az embernek való. Állatainkat persze nem csak teljes értékű táppal lehet etetni, főzhetünk is nekik az ő, - fajonként (esetenként, fajtánként és egyedenként) - változó tápláló anyag szükségleteiket figyelembe véve.
Egy kutya ragadozó, húsevő állat, teljesen másak a szükségletei, mint egy embernek, aki mindenevő. Habár az emésztés élettanunk és a has űri szerveink elhelyezkedése hozzávetőlegesen hasonló még sem ugyan azt kell, hogy együk. A bélflórára, egy külön kis bennünk élő ökoszisztémának felel meg. Ez is eltérő az emberekben és a húsevőkben. Húsevőkben nagyobb arányban vannak Pediococcusok, Lactobacillusok és egyéb mikróba fajok, mint emberben, így ezt az érzékeny rendszernek is más minőségű táplálóanyagra van szüksége. Más továbbá a tápcsatorna testhosszhoz vonatkoztatott aránya is, húsevőknek némileg rövidebb a gyomor-bél traktusa.
Mi jellemző ránk, emberekre, ha megközelítőleg helyesen táplálkozunk? Sokkal zsírosabb, cukrosabb, és könnyen emészthető szénhidrátokban és rostban gazdagabb, sósabb és fehérjében szegényebb ételeket fogyasztunk, mint kedvenceink, továbbá sok féle fűszert is használunk ételeink ízesítésére (bors, curry, csípós paprika), ami szokatlan és akár káros is lehet a kutyáknak és macskáknak. A maradék csirke-, és pulyka-csontok, amiket nem fogyasztunk el szintén nem jó, ha eleségképp a kutyánknak vagy macskánknak adjuk, mivel elakadhat a tápcstornában súlyos bélelzáródást okozva, vagy ha szilánkosra törik szétrágása során megsértheti, perforálhatja tápcsatornájukat, kritikus állapotokat idézve elő.
A túl zsíros, esetleg kihűlt maradék, mind a mellet, hogy a kutyák és macskák szükségleteit nem fedezik, még akár hasmenést is okozhatnak. Az esetleg megromlott élelmiszerek adása meg azért tilos, mert ugyan lehet, hogy kedvenceink elfogyasztják, de takarmány eredetű mérgezéseket és fertőzéseket okozhatunk nekik. Vagy rengeteg növényi eredetű táplálék van, amit mi emberek megeszünk, de ragadozókra antinutritív hatásuk lehet (pl.: Karfiol, kelkáposzta, kelbimbó, karalábé, stb.). Vagy egyes esetekben, így például a nyírfacukorral (xylit(ol)), vagy a metylxantin származékokkal (koffein, teofillin, teobromin, stb.) még komoly életet veszélyeztető mérgezést is ki tudunk alakítani ilyen tartalmú maradék feletetésével. A túlzott, könnyen emészthető szénhidrát (pl. főtt tészta) pedig erős gázosodást és puffadást tud kialakítani kedvenceinknél.
dr. Dobos Attila Balázs
a www.innomarket.hu megbízásából
